Az ötletes revizor nyer

Az az ügy, amely a másodfokú adóhatóság előtt most fejeződött be, lényegében egy áfa-visszaigényléssel kezdődött. Az ellenőröknek feltűnt: a forgalmi adót visszakérő társaság nagy értékű gépet vásárolt, és amikor a vételár eredetét firtatták, kiderült: tagi kölcsön volt a fedezet. Innen indultak el a kölcsönadóhoz -- egy Bács-Kiskun megyei adózóhoz -- tisztázni, vajon neki miből lehetett 135 millió forintja, hiszen saját szja-bevallásából az derült ki, hogy a vizsgált időszakban (1995/96-ban) az éves jövedelme 160--250 ezer forint volt.
Kovács Beáta, az APEH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága ellenőrzési főosztályvezetője a Világgazdaságnak elmondta: az adózó arról tájékoztatta a hivatalt, hogy a pénz egy részét (75-80 millió forintot) édesapjától kapta kölcsön, és erről egy írásos nyilatkozatot is produkált. Az ötgyermekes, évente 600 ezer forintot kereső papa azt állította: korábbról származott a pénze, ám erről semmiféle bizonyítékot nem tudott bemutatni. A vizsgált adózó szerint egy azóta elhunyt harmadik személytől is kapott 35-40 milliót, ám az erről szóló írást megsemmisítette. Az örökös az adórevizoroknak elmondta: semmit sem hallott arról, hogy 72 éves apja ekkora összeggel hitelezett volna bárkit is, ráadásul a hagyatéki eljárásban előkerült papírok sem bizonyították, hogy ennyi pénzzel valaha is rendelkezett volna.
Az adóhatóság megállapította: az adózó nem bizonyította, hogy a 135 millió forint valóban kölcsönből származik, ezért összevonás alá eső jövedelemnek számít. Az adózó terhére 62 millió forint adókülönbözetet, 62 millió adóhiányt, 31 millió adóbírságot, továbbá 74 millió késedelmi pótlékot tártak fel és szabtak ki.
Hogy az összesen 147 millió forintot valaha be lehet-e hajtani, erősen kétséges. Lapunk értesülései szerint az adózó (aki 1995-ben még 135 milliót adott tagi kölcsönként) vagyontalan: feleségével szülei lakásában él, és autója is más nevén van.