Budapest is "csomagban" tárgyalna

Minden korábbi bővítésnél úgy történt, hogy a végső kérdéseket végül egyetlen csomagba rakták össze -- emlékeztetett Martonyi János. A kormánytag szerint ebben a csomagban benne lesz a mezőgazdasági fejezet fő kérdése (vagyis a közvetlen támogatások ügye), továbbá a regionális politika fő kérdése (vagyis a felzárkózási támogatások témája).
Ezen túl "lehet, hogy semmi más nem kerül ide, de emlékeztetnék arra is, hogy az eddig lezárt fejezeteket csupán ideiglenesen zártuk le, és semmiről sincs megállapodás, amíg nincs mindenről megegyezés" -- mondta a miniszter. A korábbi bővítések során is előfordult, hogy egy-egy korábban ideiglenesen félretett fejezetet a tárgyalások végén újra megnyitottak, sőt, a magyar társulási tárgyalások során is bekövetkezett az, hogy egy témakört az utolsó órában vettek ismét elő.
Martonyi János francia kollégája "big bang plusszal" kapcsolatos hétfői felvetése kapcsán (VG, 2001. november 20.) úgy vélte: a lényeg a nizzai és a göteborgi elvek érvényben maradása, vagyis a jelöltek felkészülésének egyéni elbírálása. Hazánk a magyar felkészülési és tárgyalási stratégia szempontjából is ezt tekinti meghatározónak. (Mint ismert, Hubert Védrine francia külügyminiszter hétfőn az általános ügyek tanácsában kérdés formájában felvetette, nem járna-e kedvezőtlen hatásokkal az első körből kimaradó két ország számára, illetve általában a bővítési folyamatra nézve, ha egyszerre nem tizenkét, hanem tíz országot vennének fel.)
Az egyéni elbírálás elvét voltaképpen megerősíti az Európai Bizottság november 13-án közzétett bővítési stratégiai dokumentuma is -- vélte Martonyi, aki szerint ez a dokumentum azt is világossá tette, hogy minden azon múlik, mely országok lesznek képesek 2002 végére befejezni felkészülésüket a tagságra, illetve (ugyanerre az időpontra) lezárni a csatlakozási tárgyalásokat. A stratégiai dokumentum szerint tíz országnak van most erre esélye, "s ha ezt az esélyt tíz ország realizálja, akkor Magyarország tökéletesen meg lesz elégedve. Ha viszont nem tudja tíz ország megragadni ezt a lehetőséget, akkor kevesebb országot kell felvenni, ez teljesen nyilvánvaló" -- fogalmazott a miniszter.
Martonyi János szerint ezt az értelmezést megerősítik londoni és párizsi tárgyalásai, valamint a tagállamok nagy többségéből kapott jelzés is. "A német politika gondolkodása sem más. Németország valóban célkitűzésének tekinti, hogy tíz ország csatlakozzon, ha ez sikerül. De azt egy szóval sem mondja a német politika, hogy ha valamelyik állam nem tudja a folyamatot 2002 végéig befejezni, akkor a többi jelöltnek várnia kell" -- szögezte le a külügyminiszter. "Ez az igazi kérdés: kell-e várnia a többi jelöltnek, ha valaki nem fejezi be a tárgyalásokat 2002 végére. A válasz pedig nemleges."
"Ehhez képest azoknak a gondolatkísérleteknek, hogy tulajdonképpen 10 helyett akár 12 ország is készen állhatna 2002 végére, nincs jelentőségük, hiszen két olyan országról van szó, amely maga sem tűzte célul a 2004. január 1-jei csatlakozást, tehát fel sem merül, hogy képesek lennének a felkészülés és a tárgyalások befejezésére 2002 végére" -- mondta a miniszter, aki szerint hazánknak a gondolatkísérletek helyett a felkészülésre és a tárgyalásokra kell összpontosítania.