CEFTA-csúcs Bukarestben

A CEFTA keretében kölcsönösen nyújtott ipari és agrárkereskedelmi kedvezmények jótékony hatást gyakoroltak a forgalom bővülésére. Létrehozóinak egyébként pontosan az volt az elsődleges céljuk, hogy a rendszerváltást követően majdhogynem összeomlott térségbeli kereskedelmet ismét fejlessze. Magyarországnak a CEFTA-tagországokkal lebonyolított forgalma a teljes külkereskedelmi forgalomnál nagyobb mértékben bővült: 1999-re a CEFTA-kedvezmények alkalmazását megelőző utolsó évben, 1992-ben regisztráltnak a közel háromszorosát produkálta exportban, a növekedés 270, importban pedig 271 százalékos volt. Megjegyzendő, hogy az utóbbi években azonban a magyar szaldó általában véve romlott a CEFTA-val, aminek egyik oka az volt, hogy több tagország indokolatlan védintézkedéseket és vámemeléseket vezetett be, főként a magyar agrárexporttal szemben.
Magyar felvetésre az utóbbi idők fejleményeként három ország -- hazánk, Csehország és Szlovákia -- az európai uniós agrárkereskedelmi liberalizációs megállapodásokhoz hasonlóan elhatározta: gyorsítja a vámok lebontását egymás agrártermékei előtt.
Ugyanakkor a CEFTA-tagság előnyeit felismerve a térség több országa jelezte csatlakozási szándékát. Ezek közé tartoznak a balti államok, továbbá Ukrajna, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország.

Bukarestben ma tartják a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) kormányfői találkozóját, sorrendben a nyolcadikat. Az 1993 márciusa óta alkalmazott szabadkereskedelmi feltételek azóta jelentősen bővültek, miként a tagok száma is. Az eredeti négy tagországhoz -- Magyarország mellett Lengyelország, Csehország és Szlovákia -- továbbiak is csatlakoztak: Szlovénia, Románia és Bulgária. Munkatársunktól-->