Egy országjelentés két nézőpontból

Szanyi a legaggasztóbbnak a korrupcióval, valamint az egészségügyi, a nyugdíj- és a költségvetési rendszerrel kapcsolatos megállapításokat véli. Utóbbiak esetében a jelentés azon kijelentésére hívta fel a figyelmet, amely szerint gyors megoldás híján a problémák középtávon szétfeszíthetik a költségvetés kereteit. Az alelnök véleménye szerint ezért nem írja a jelentés hazánkról, hogy teljesítette a csatlakozás gazdasági kritériumait.
A jelentésnek a romakérdéssel kapcsolatos megállapításaira utalva Szanyi hangsúlyozta, hogy a problémák egy része rövid távon is megoldható lenne. Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes alelnöke ehhez hozzátette: a jelentés elismerően szól a kormánynak a kérdés rendezésében mutatott eltökéltségéről.
Hörcsik szerint a jelentés alapvetően mind politikai, mind gazdasági szempontból kedvező, a kritikák pedig összhangban vannak a kormány terveivel. A korrupcióról szólva elmondta, hogy az annak visszaszorítását célzó törvényről már megszületett a megegyezés a parlamenti pártok között, és a köztisztviselők jogállására vonatkozó törvény módosítása is kedvező fejlemény.
Mindkét politikus foglalkozott a státustörvény bizottsági értékelésével. Szanyi szerint a jelentés nyilvánvalóvá teszi, hogy az nem illeszthető be az uniós keretek közé. Hörcsik azonban a jogszabály kerettörvény jellegére utalva hangsúlyozta, hogy a végrehajtási szabályok révén megteremthető lesz az összhang. Visszautasította egyúttal a jelentés azon megállapítását, hogy a kormány nem kezdte meg időben az egyeztetést szomszédaival.
Hörcsik szerint a SAPARD-program intézményi feltételei kiépítésének a jelentésben kifogásolt hiánya nemcsak a magyar fél, de az uniós hivatalnokok hibája is. A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos kritikákra azt válaszolta, hogy az ország többet nyert a vasúthálózat fejlesztését célzó uniós pénzek elnyerésével, mintsem ha közbeszerzési pályázatokat írt volna ki az autópálya-építésre, és ezekhez a fejlesztésekhez kért volna uniós forrásokat.