Egységes lakbér-támogatási rendszert dolgoz ki a kormány -- jelentette ki Hegedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára egy tegnapi konferencián. Azt is elmondta, hogy jelenleg Magyarországon a négymilliós otthonállománynak mindössze 8 százaléka bérlakás, ez az arány az Európai Unióban 36 százalék. A kormány már eddig is tett lépéseket, hogy ez az arány tíz százalékra növekedjen. A bérlakásprogram keretében eddig (2000 júliusától mostanáig) összesen 24 milliárd forint állami támogatást ítéltek meg, emellett 10 milliárdra tehető az önkormányzati hozzájárulás. Ebből valamivel több mint 5400 bérlakás épülhet.
Hegedűs Éva közölte: tavaly 44 ezer új lakás építése kezdődhetett el, ez a legtöbb az elmúlt évtizedben. A várakozások szerint az idén ez a szám 10-17 százalékkal nőhet. Az építési kedvet több intézkedés is emeli. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra: az Országgyűlés előtt van egy adótörvény-módosítási javaslat, amely alapján 2002. január 1-jétől a lakáshitel-törlesztések 40 százaléka, legfeljebb évi 240 ezer forint leírható lesz a személyi jövedelemadóból. Továbbá 2001. november 1-jétől a kormány hat százalékban limitálta az új lakások építésére, illetve vásárlására felvehető hitelek kamatát, amit húsz évre garantált. A garantált és a piaci kamat közötti különbözetből eredő banki veszteséget a központi költségvetésből finanszírozzák.
A Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének (LOSZ) szakértői a lakásfelújítások fontosságára hívták fel a figyelmet. A magyar lakásállománynak a fele negyvenévesnél öregebb, egytizede bontásra érett. Az évtizedek alatt elmaradt felújítások becsült összege eléri az 1675 milliárd forintot. A LOSZ szerint a lakásfelújítások elfogadható üteméhez évente 120 milliárd forintra lenne szükség, ezzel szemben a Széchenyi-tervben erre a célra 2001-re 3-4,5 milliárd forint szerepel.
A szövetkezet tanulmánya szerint az Európai Unió átlagában az éves GDP 1,5 százalékát költik állami lakástámogatásra, ugyanakkor nálunk 2000-ben 0,826, 2001-ben 0,75 százalékát, ami 110 milliárd forintnak felel meg -- idézte az MTI. Úgy vélik: további 20 milliárd forint állami bérlakás-építési támogatásból az önerőt és a hitelt is figyelembe véve 100 milliárd forint értékben épülhetnének lakások. Ez pedig 117 milliárddal növelné a GDP-t, többlet-adóbevételeket, 50 ezer új munkahelyet és további építőipari beruházások megvalósulását jelentené.
A felújításokkal kapcsolatos pályázatokról egyébként a LOSZ korábban annak a véleményének adott hangot, hogy ezek gyakran körülményesek, nehezen értelmezhetőek. Nehezményezik, hogy elsősorban azok a kedvezményezettek, akik megfelelő saját erőt is képesek felmutatni, nem pedig az alacsony és közepes jövedelműek. A kedvező intézkedések ellenére a szövetség úgy véli, hogy az intézkedések a lakásszövetkezeti és társasházi gyakorlatban nem hozhatnak jelentős eredményeket. Ehhez szerintük törvényi szabályozáson alapuló hosszú távú lakásgazdálkodási koncepciót is össze kellene állítani.