Elévült kötvénykövetelések

Mint azzal a Világgazdaság többször foglalkozott: egy népszövetségi államkötvénnyel kapcsolatos, sikeres próbapert követően l999 tavaszán mintegy 30 székesfővárosi kötvénytulajdonos kérte a városházától az értékpapírok kifizetését. Az igénylők többsége 1914-es kibocsátású értékpapírok alapján, más része az 1927-es aranykötvények birtokában lépett fel. A fővárosi önkormányzat azzal utasította el őket, hogy nem jogutódja Budapest székesfővárosnak, és a tartozásokat a magyar államnak kell megfizetnie. Az állam álláspontja viszont az volt, hogy a kötvényekért a felelősség a kibocsátót terheli.
Az elutasított kötvényesek beperelték az államot és a városházát. Jelenleg több mint tíz per van folyamatban, és az eddig született elsőfokú döntések eltérő bírói megítélést tükröznek az elévülés és a jogutódlás kérdésében egyaránt. Van olyan határozat, amely -- az alperesek érvelésének helyt adva -- elévültnek tekinti a követeléseket, és nem tartja az egykori székesfőváros jogutódjának a fővárosi önkormányzatot. Más ítéletek szerint viszont az igények nem évültek el, és a főváros jogutódja Budapest székesfővárosnak.
Tekintettel a jogi bizonytalanságokra, különös jelentőséggel bír a tegnap lezárt jogvita, amelyben egyébként első fokon a kötvényesek nyertek. Az elsőfokú bíróság összesen több mint 1300 angol fontnak vagy 16 ezer holland guldennek megfelelő forintot ítélt meg az öt felperesnek, 1914-es kibocsátású kötvényeik alapján. Úgy látta, hogy igényük nem évült el. A döntés szerint a két alperes -- a magyar állam és a fővárosi önkormányzat -- közül az utóbbi tartozik helytállási kötelezettséggel mint Budapest székesfőváros jogutódja. A bíróság ugyanakkor elévültnek találta a felperesek szelvénykövetelését, és nem tartotta alaposnak az 1927-es aranykötvény kifizetésével kapcsolatos igényt sem, mondván, hogy a már nem létező USA-érmére vonatkozó teljesítés lehetetlenné vált.
A tegnapi jogerős ítélet fordított az ügyön, és az alperesek álláspontját fogadta el. Az indokolás értelmében a kötvényesek igénye nem tulajdonjogi, hanem kötelmi jellegű. A II. világháborút követően rendelet zárta ki a kötvénykövetelések bíróság előtti érvényesítését. A jogszabályt 1988. január 1-jével hatályon kívül helyezték. Ezt követően egy évig léphettek volna fel követeléseikkel a kötvényesek -- fejtette ki az igazságszolgáltató fórum. Az elévülésre tekintettel a jogutódlás kérdésével nem foglalkozott.