Jövőre tízszázalékos béremelés

Az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) a versenyszférában folyó helyi és ágazati bértárgyalásokhoz azzal nyújt támpontot, hogy minden évben meghatározza a bérajánlások mértékét. Ez az idén 9,75--12,5 százalék között alakult. A 2002-re szóló bérajánlások mértéke még azért nem ismert, mert arról jelenleg is tárgyal az OMT. A kormányzat a munkaadói oldal ajánlását, azaz a 6-8 százalékos béremelést, a munkavállaló képviselői pedig a 10-13 százalékos emelést tartanák elfogadhatónak a jövő évre.
A magyar cégek bérgazdálkodása az idén közelített az OMT-ben meghatározott emeléshez, ám az igazgatóknak nyújtott fizetésemelés mértéke meghaladta azt, mivel ők átlagosan 14,5 százalékos fizetésnövelésben részesültek. A Hewitt Inside Consulting nemrégiben közzétett, negyven magyar vállalat adatainak felhasználásával készült felméréséből kitűnik, hogy az igazgatók esetében 12, a fizikai dolgozók számára pedig 10,4 százalékos fizetésemelést terveznek a versenyszférában 2002-re. Ezek az értékek magasabbak annál, amelyet jelenleg a munkaadói és a kormányoldal javasol, és inkább a munkavállalói oldal indítványához közelítenek. A felmérésben részt vevők 47 százaléka egyébként termelői, 25 százaléka kereskedelmi, 28 százaléka pedig szolgáltatói tevékenységet lát el.
A lapunk által megkérdezett cégeknél még nem döntöttek a jövő évi fizetésemelésekről. AHypoVereinsbanknál például ehhez három szempontot vesznek figyelembe: a bank teljesítőképességét, a munkaerő-piaci tendenciákat és a makrogazdasági adatokat. Ez utóbbi tényező miatt jövő áprilisban döntünk az emelésekről -- mondta Bárány György HVB-ügyvezető, aki hozzátette: az idén átlagosan 10 százalékos emelést kaptak az alkalmazottak. A Szerencsejáték Rt.-nél sincs egyelőre döntés a jövő évi fizetésemelésekről. Ami pedig az idei növelést illeti, az átlagosan 11,5 százalékos volt -- tájékoztatta lapunkat Somorai László szóvivő.

Ha az OMT-ben a két oldal egyenlő mértékben enged álláspontjából, 9-10 százalékos jövő évi bérajánlásban egyezhetnek ki a felek. Az azonban kérdéses, hogy ez mekkora reálkereset-emelkedést jelent. A reálbérek alakulása ugyanis alapvetően az év eleji inflációs várakozásoktól függ. Olyan országokban, ahol az árdinamika szeszélyesen alakul -- például Magyarországon --, nehéz ezt kiszámítani, így a reálkeresetek is hektikusabban ingadoznak.
A reálbérek évközi változása is alapvetően az infláció időbeli lefutásától függ. Az év elején kialkudott nominális bérnövekedés év közben általában igen stabil marad. Éppen ezért az árszínvonal-emelkedés váratlan gyorsulása a reálbérek csökkenéséhez, a meglepetésszerű lassulás pedig a keresetek reálértékének emelkedéséhez vezet. Utóbbira jó példa az elmúlt hónapok kereseti statisztikája is, a dezinfláció a reálkeresetek növekedéséhez vezetett. A versenyszektorban az év elején kialakult nominális béremelkedés évközi korrigálására nem szokott sor kerülni. Jó példa erre a tavalyi alulbecsült infláció által okozott rendkívül alacsony, 1,5 százalékos reálkereset-emelkedés. Arra még az elmúlt 6-8 évben nemigen volt példa, hogy az infláció jelentősen alacsonyabb lett volna a várakozásoknál. Így azt nem tudni, hogy az erősebb pozícióban levő munkaadói oldal ilyen esetben megpróbálkozna-e egy esetleges bértömeg-leszorítással, és az milyen sikerrel járna.
A költségvetési szektorban elvileg van lehetőség arra, hogy évközi béremelésekkel korrigálják a rosszul becsült inflációból fakadó reálkereset-csökkenést. A tapasztalat azonban az, hogy ezek a költségvetési lépések inkább választási ciklustól függőek, és kevésbé szolgálnak a drágulás helytelen becsléséhez kapcsolható utólagos módosítást. Ilyen inkább csak a nyugdíjak esetében létezik, ahol törvény írja elő a juttatások emelésének mértékét.
Az idén az éves átlagos infláció 9,2-9,3 százalék lesz, a reálkeresetek pedig 4-5 százalékkal emelkednek. A jövő évi drágulás mértéke is bizonytalan, az előrejelzések 4,5, illetve 7 százalék között szóródnak. A piaci elemzők teljesíthetőnek tartják a jegybank inflációs célkitűzését, ami mellett az átlagos infláció 5,4 százalék lenne, de elismerik: 2002 második felének árszínvonalát illetően nagyon sok a bizonytalanság. Mivel tehát a jövő évi árdinamikáról sem tudni sokat, az alul-, illetve felülbecslés mértékének függvényében erősen eltérhet a reálbérek alakulása.