Kedvező makrohelyzet, fiskális kérdőjelekkel
A korábbi strukturális reformoknak és a körültekintő makrogazdasági politikának köszönhetően a magyar gazdaság tavaly a rendszerváltás óta a leggyorsabb növekedést érte el -- húzza alá a jelentés. A privatizáció nagyrészt véget ért, a külföldi működőtőke-beáramlás mégis a növekedés és termelékenységjavulás motorja maradt. Magyarországon fokozatosan a viszonylag tőkeintenzív, technológiailag magas szintet képviselő, képzett munkaerőt igénylő termelés válik jellemzővé.
A folyó fizetési mérleg pozíciója jelentősen javult, a monetáris és árfolyam-politikában nemrég végrehajtott változtatások pedig az infláció letörésére is kedvező feltételeket kínálnak. Bár e változtatások rövid távon nyomást gyakorolhatnak az exportáló cégek versenyképességére, a szektor szerintük minden bizonnyal képes lesz kiheverni ezt az egyszeri hatást.
A kétéves költségvetés ugyan javítja a folyamatok kiszámíthatóságát, ám egyúttal jelentős mozgásteret ad a kabinetnek a források elköltésében -- figyelmeztet az országjelentés. A bizottság régóta követett gyakorlatának megfelelően igen óvatosan megfogalmazott gazdasági természetű kritikák többsége a fiskális politikával, az állami pénzek elköltésével kapcsolatos. A költségvetési politika az idén expanzívvá vált, aminek fenntartása esetén csorbulhat az inflációs célkitűzések elérése, és romolhat a külső egyensúlyi pozíció.
A kormány egyre inkább hajlamos arra, hogy fiskális tevékenységét a büdzsétől elkülönített alapokon keresztül fejtse ki -- hívja fel a figyelmet a dokumentum, amely szerint ez kétségeket ébreszt a közkiadások átláthatósága és ellenőrizhetősége szempontjából. Ebben az összefüggésben szigorúan felügyelendőnek nevezi a Postabank "félkormányzati feladatok" ellátására történő felhasználását. Ismételten szóvá teszi az unió, hogy az autópálya-építések a közbeszerzési eljárás mellőzésével zajlanak.
Tovább rontja a fiskális fegyelmet és torzítja a kormányzati pénzügyek átláthatóságát a helyi önkormányzatok nagy száma, a nagyobb regionális egységek kialakításának lassúsága, az önkormányzatok saját forrásainak és a hatékony ellenőrző mechanizmusoknak a hiánya. Aggodalomra ad okot az önkormányzatok és a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott állami támogatások átláthatósága is -- teszi hozzá az anyag, elismerve, hogy ezt a problémát 2002 elejétől jogszabályi módosításokkal rendezni fogják.
A brüsszeli kritikák másik fő területe a szociális ellátórendszerek reformjának akadozása. A nyugdíjreformot mindeddig nem hajtották végre teljes mértékben; a rendszer második pillérének folyósítandó pénzek növelésének halogatása Brüsszel szerint az egész rendszer hosszú távú életképességét kockáztatja, és potenciális jövőbeni büdzsékötelezettségeket okozhat. Még nagyobbak a problémák az egészségügyben, ahol az átalakítás -- a biztató kezdet után -- elmaradt. A jelenlegi rendszer komoly hiányosságokat mutat, fenntartása pedig hosszú távon súlyos kockázatot jelent az államkincstárra nézve -- fogalmaz a jelentés.
A feladatok között említik még a mezőgazdasági földpiac hatékonyságának javítását és az állami árszabályozás lazítását.
