Kérdéses a befizetések sorsa

Csökkenhet a magánnyugdíj-pénztári rendszerbe vetett bizalom azzal, hogy a közelmúltban elfogadott zárszámadási törvény megszüntette a normajáradék intézményét. A kormány kimondott célja a változtatással az, hogy visszacsábítsa a magánpénztári tagságot "meggondolatlanul" választókat az állami rendszerbe. (A normajáradék garantálta ugyanis a tb által nyújtott nyugdíj 93,75 százalékát a péztártagoknak.) A nagymérvű visszalépés lehetősége azonban megváltoztatja a magánnyugdíjpénztárak gazdálkodási feltételeit, ennek megoldására viszont leghamarabb jövőre lehet számítani.
Gondot okoz, hogy a magánpénztárak eltérő módszerrel számolják a nyugdíjkövetelést, mint az állami rendszer. Ezért a társadalombiztosítási rendszerbe való visszalépéssel elveszhetnek a magánpénztári pluszbefizetéssel szerzett többletjogosultságok.
A probléma megoldására három forgatókönyvet vizsgálnak a szakértők. Népszerű az a változat, amely szerint a nyugdíj megállapításakor a kiegészítéssel fedezett időre jutó jövedelmet arányosan felszoroznák, így a társadalombiztosítási rendszerben is megfelelő mértékű többletjogosultság keletkezne. Ebben az esetben elképzelhető, hogy a jogosult járulékalapja -- a megfelelő időszakban -- akár a járulékplafon fölé nőjön. Mindehhez a tb-nyugdíj megállapításának szabályait jelentősen módosítani kellene.
Másik lehetőség, hogy a magánpénztári tagságot felmondók egyösszegben visszakapják a számlájukon nyilvántartott summát. Mivel a magánpénztári tagdíjbefizetés adómentes, a kilépéskor megkapott pénz után adózni kell. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a magánnyugdíjpénztárba befizetett összeg után 30 százalékos adókedvezmény is megillette az adózót (mivel azt hosszú távú befektetésként értékeli a költségvetés), így kilépéskor azt is visszamenőleg be kellene fizetni az adóhivatalba.
A kiegészítő tagdíj körül adódó problémák elkerülésére azon is gondolkodnak a szakemberek, hogy csak a 6 százalékos befizetésre eső számlás részt utalnák vissza az állami rendszerbe. A 4 százalékos kiegészítő tagdíjnak megfelelő számlaegyenleget továbbra is a magánpénztár kezelné. A gondolatmenet nem nyerte el a magánpénztárak tetszését, meglehetősen komoly problémát jelentene az "alvó számlák" hozamának garantálása. Noha igaz az is, hogy nem jelentős a kiegészítő tagdíjat is fizetők aránya a magánpénztári rendszerben.
Az utolsó két forgatókönyv esetén technikai nehézséget jelent még, hogy a magánpénztárak számvitele egyben kezeli a kötelező 6 százalékos és a kiegészítő tagdíj befizetése után keletkező jogosultságot, illetve ezek hozamait sem különbözteti meg.
Holtzer Péter, a Pénztártanács tagja elmondta, hogy a pénztárak eddig követett konzervatív befektetési politikáját tovább erősíthetik az esetleges kilépések. Közvetett piaci hatásként így -- nagyobb arányú visszavándorlás esetén -- az állampapírok piacán keletkezhet enyhe hozamemelkedés. A hosszabb távú befektetések tervezhetősége viszont a döntéssel tovább nehezül. A magyar magánnyugdíjpénztárak részvénykitettsége egyébként igen alacsony, mindössze 10 százalék körül mozog.
Elképzelhető, hogy néhányan az állami rendszert választják, de hatékony vagyonkezelés révén az új belépőkkel akár növelhetjük is a tagságunkat -- vélekedett Pablo Fritz, a Budapest Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Szakmai szempontok alapján nem tartja védhetőnek a törvény módosítását, hiszen a lépés elsődlegesen nem az állami gondoskodást, hanem a társasdalombiztosítás hiányának rövidtávú finanszírozását szolgálja.
A magánpénztárból való visszalépésre eddig is volt példa, azt törvény szabályozza. Valamennyi, -- akár pályakezdőként, akár önkéntesen -- magánpénztárt választó személy 2002. december 31-ig egy alkalommal visszaléphet a tb-rendszerbe. A későbbiekben is -- biztosítottá válásukat követő év végéig -- választhatják a visszalépést a 2001. december 31. után pályakezdőként valamely magánkasszához társuló személyek. Ugyancsak válszthatják a visszautat azok, akik megrokkannak. Halál esetén pedig az özvegy is visszautaltathatja a magánpénztári befizetést azért, hogy magasabb özvegyi ellátásban részesülhessen.
A magánkasszák taglétszáma jelenleg mintegy 2,2 millió fő. Az első fél év során 34 ezer pályakezdő lett pénztártag és alig 9 ezren léptek vissza a társadalombiztosítási rendszerbe. A vagyon 224,1 milliárd forintot tett ki fél évkor, ami hat hónap alatt 28 százalékos növekedést jelent.
A szakértők egybehangzó véleménye az, hogy a választásokig nem lesz nagy mozgás a szektorban, hiszen egy kormányváltás esetén újra változhatnak a szabályzók. Mindazonáltal reményüket fejezték ki arra, hogy bármilyen politikai konstellációban is, de végre kialakul egy egységes nyugdíjrendszer, ahol a több évtizedre tervező pénztáraknak nem kell gyakori váltásokkal számolniuk.
Mindenesetre egy biztos: idén már nem várható érdemi lépés a visszalépéssel keletkező problémák törvényi megoldására, a kormány jövőre ütemezi a nyugdíjreformot és a pénztári szabályozás reformját is.