Kérdéses a finanszírozás

Egyelőre nem tudni, miből finanszírozza a költségvetés a januári nyugdíjemelés következményeit. A nyugdíjkassza költségvetése ugyanis 64,7 milliárd forinttal kisebb, mint amennyiből zavartalanul lehetne folyósítani a 9,7 százalékkal megemelt nyugdíjat -- számolja a Világgazdaság. Mint ismert, a kormány szóvivője a napokban is bejelentette, hogy a kabinet jövőre is tartja magát a törvényben korábban rögzített kötelezettséghez, és januártól 9,7 százalékkal emelt nyugdíjat kapnak kézhez a jogosultak. Ekkortól az öregségi nyugdíj legkisebb összege 20 100 forintra emelkedik.
A 2002-es kassza hiánya az idei emelések következménye. Ez évben a szokásos januári emelésen kívül két, évközi korrekció is volt, ezekkel immáron 16 százalékkal magasabb nyugdíjtömeget fizet ki az állam, mint egy éve. A magasabb bázis pedig a jövő évi számokat is összekuszálta, a következő nyugdíjalap így mindössze 4,5 százalékkal tartalmaz magasabb irányszámot a 2001-re valószínűsített 1304,9 milliárd forintnál.
Pánikra azért nincs ok, mert a nyugdíjkassza felülről nyitott előirányzatnak számít, így a költségvetési év közben büdzsémódosítási kötelezettség nélkül is túl lehet lépni a keretet. Semmi sem utal arra, hogy a nyugdíj-biztosítási alap járulékbevételei valóban megállnak a tervezett szinten, így többletbevételeiből minden bizonnyal képes lesz kiadásainak finanszírozására az alap -- ezt valószínűsítik a Pénzügyminisztérium szakértői.
2002-ben egyébként a nyugdíjak 6,7 százalékos emelése lett volna kötelező -- legalábbis a meglehetősen alultervezett makromutatók alapján. A társadalombiztosításról szóló törvény szerint az adott évre tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés és a fogyasztói árszínvonal-emelkedés átlaga mutatja meg a kötelező indexálás mértékét. Ezt a kétéves költségvetésről szóló törvényben további 3 százalékos, önkéntes vállalással fejelte meg a kormány.