Keret nélküli veszélyelhárítás

Csernyik Pál alezredes elmondta, hogy az átalakult rendszer a természeti csapások, a nukleáris és ipari veszélyhelyzetek, a humán járványügyi katasztrófák, a rendkívüli balesetek elhárítása mellett újabban felkészült a tömeges migrációhoz kapcsolódó humanitárius segítségnyújtásra is. A terrorcselekményekkel összefüggő esetleges cselekmények nem tartoznak a hkr illetékességi körébe, de annak lehetséges következményei tekintetében megfelelő végrehajtási terv van.
A Magyar Honvédségnek továbbra sincs a feladat végrehajtásához rendelt külön költségvetése, mivel -- ahogy Csernyik Pál alezredes fogalmazott -- a katasztrófavédelmi intézkedéseknek (az élet- és vagyonmentésnek) a pénz nem lehet akadálya. A szükség esetén felhasználható összegnek nincs felső határa. A veszély elhárítása után kormányzati szinten döntenek arról, hogy a költségekből mennyit térítenek meg, vagy azokat a honvédség (a gyakorlat szerint elsősorban a kiképzési keretből -- a szerk.) "kigazdálkodja".
A hkr szerint minden alakulatnál kijelölték a bevethető egységek és eszközök körét, ami mindaddig bővíthető, amíg azok felhasználása nem veszélyezteti a harckészültség fenntartását. A tervben a téli időjárás okozta katasztrófahelyzetek megoldására 2500 fő mozgósítása szerepel, de ennél lehet több is, ha a helyzet megkívánja. Az eszközöket minden esetben párosával veszik igénybe, hogy veszélyhelyzetben az egyik jármű meghibásodása ne okozzon tragédiát. Alaphelyzetben a lánctalpasok mellett a légierő két helikoptere is készenlétben áll, de ezek száma -- a tervekben meghatározott módon -- növelhető.
A honvédség egyébként csak akkor vesz részt a hóakadályok elhárításában, ha a közútkezelő vállalatok és az önkormányzatok lehetőségei kimerültek, és azt az illetékes minisztériumok és a megyei védelmi bizottságok kérik.