A pénzszállítók elleni támadások száma az idén márciusban tetőzött, amikor alig több mint egy hét leforgása alatt hat járművet fosztottak ki, de az ősszel sem múlt el olyan hónap, hogy ne következett volna be újabb rablótámadás. A márciusi rablássorozat után a rendőrség tárgyalásokat kezdett a nagyobb cégek vezetőivel a szállító járművek biztonságának fokozása érdekében, de egyelőre nem került sor konkrét megállapodásra.
A tárgyalások részben arra irányulnak, hogy a pénzszállító járművek meghatározott előnyöket vehessenek igénybe a közlekedésben -- közölte Vörösmarty Mihály. A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke elmondta: nem a megkülönböztető jelzés használatáról, hanem bizonyos parkolási előnyökről van szó, mert a fővárosban sok helyen nem lehet közvetlenül a pénzintézetek mellett parkolni, így előfordul, hogy a szállítóknak az utcán kell gyalogolniuk a pénzzel, ami komoly biztonsági kockázatot jelent. Emellett -- információink szerint -- továbbra is szó van arról, hogy bizonyos értékhatár felett, illetve rablótámadás gyanúja esetén, nyíltan vagy titkosan, rendőrök kísérnék a szállítmányokat.
Bár már több hazai biztonsági cég is használja egyes esetekben, de széleskörűen továbbra sem alkalmazzák az utóbbi évek egyik biztonságtechnikai újdonságát, azt a vagyonvédelmi eszközt, amely bűncselekmény esetén automatikusan festékkel szórja be a pénzszállító autóban lévő bankjegyeket. Ennek elterjedését gátolja, hogy jelentős beruházást igényel a biztonsági cégek részéről, amelyek ezt nem szívesen vállalják, nem bízva a megtérülésben. Másrészt a cégek számára további problémát jelent a befestett bankjegyek beváltása a Magyar Nemzeti Banknál. Nem is beszélve az olyan esetekről -- fejtették ki a lapunk által megkérdezett szakértők --, hogy a rablók a befestett bankjegyeket sem hagyják minden esetben a járműben, s volt már példa arra is, hogy egy pénzintézet tévedésből elfogadta a bűnözők által megszerzett, festékkel beszórt pénzt.