BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Közös hadsereget, de hogyan

A tálib rezsim elleni katonai akció egyik mellékhatásaként egyre feltűnőbbé válnak a közös EU-hadsereg felállítása körüli nehézségek. Az uniós tagállamok már 1999 júniusában, a kölni csúcson megállapodtak egy 60 ezer fős gyorsreagálású haderő felállításáról, amelynek feladata a békefenntartás lenne olyan válsággócokban, ahol a NATO nem kíván beavatkozni.

Ennek a haderőnek 2003 végére teljesen működőképesnek kellene lennie, ám már felállítása körül rengeteg probléma merült fel a nem EU-tag NATO-tagállamok -- elsősorban Törökország -- részvétele körül. Az uniós haderő ugyanis ahol csak lehet, a NATO infrastruktúráját használná, egyrészt hogy a tagállamok leszoríthassák a költségeket, másrészt azért, hogy még a látszatát is elkerüljék a NATO-vali rivalizálásnak. Ankara pedig úgy véli, a katonai szerződésben betöltött kulcsszerepet az uniós haderő felállítása körüli csatározások során kihasználhatja arra, hogy a maga számára kedvezően befolyásolja az EU Törökországgal szembeni politikáját.
A politikai nehézségek mellett azonban a gazdasági helyzet romlásával párhuzamosan a pénzügyi problémák is felerősödtek a hivatalosan európai biztonsági es védelmi politika (ESDP) néven számon tartott kezdeményezés körül. A Financial Times értesülései szerint (s ezt az információt német kormányforrások lapunknak is megerősítették) Javier Solana, a tagállamok közös külpolitikai főképviselője a közelmúltban három lehetőseget vázolt fel a tizenötöknek: 1. az ESDP-vel kapcsolatos minden költséget közösségi szintre visznek, és a GDP arányában fedeznek (ezt támogatja Luxemburg, Görögország és Portugália); 2. minden költséget ott számolnak el, ahol felmerül (ezt a megoldást alkalmazza a NATO is, s ez a rendszer működését kisebb adminisztratív költségek mellett is lehetővé tenné, de egyúttal bizonyos fokú visszalépést jelentene az integrációban; ezt támogatja Németország, Nagy-Britannia, Ausztria és Spanyolország); 3. köztes megoldásként növelnék ugyan a közös költségeket, de a konkrét katonai akciók költségét az azokban részt vevő tagállamokra terhelnék (ezt Francia- és Olaszország, illetve Hollandia részesítené előnyben).
Az ellentétek veszélybe sodorták a belga elnökség azon elképzelését, hogy a decemberi laekeni csúcson legalább részben működőnek nyilváníthassák az állam- és kormányfők az ESDP-t. Mindez azért is különösen kínos késlekedés lenne az unió számára, mert az USA a közelmúltban magát az EU-t is együttműködésre kérte fel a terrorizmus elleni harcban -- nem kevesebb, mint 47 területen. Noha a katonai együttműködés ezek között nem szerepelt, szeptember 11. után a közvélemény az unióban is nagyobb érdeklődést mutat a katonai ügyek iránt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.