Lakatok kerülnek az "Amerika Erőd" kapuira

Az Egyesült Államok, a bevándorlók nemzete, a "népek kohója" ha nem is csukja be kapuit, de nehezebb lesz bejutni. Az indoklás szerint a szeptemberi terrortámadások elkövetői nem utolsósorban a nagyvonalú vagy éppen hanyag amerikai vízumpolitikával is visszaéltek. A Pentagon elleni öngyilkos gépeltérítés egyik végrehajtója, Hani Hanjour például tavaly tanulóvízummal lépett be az Egyesült Államokba, azzal a deklarált szándékkal, hogy egy kaliforniai iskolában angolt tanuljon. Ott azonban soha sem jelent meg.
Hasonló eset a jövőben egyre kevésbé fordulhat elő, amennyiben a törvényhozás elfogadja azt a tervezetet, amely az úgynevezett SEVIS-t, a külföldi diákokat ellenőrző rendszert elfogadja. Az iskolákat felkérik, hogy tájékoztassák a hatóságokat, ha a más országokból érkezett tanuló nem jelenik meg a kurzuson, címet változtat, vagy kimarad az iskolából. A több mint félmillió külföldi diákra jobban odafigyelnek majd az Egyesült Államokban, különösen azokra, akik meghatározott országokból érkeztek. Az amerikai adatok szerint az elmúlt évtizedben 16 ezer vízumot bocsátottak ki olyan államok diákjainak, amelyek a hivatalos amerikai álláspont szerint támogatják a terrorizmust: irániaknak, szíriaiaknak, irakiaknak, szudániaknak.
A tanulóvízum azonban csak csepp a tengerben: csupán tavaly hétmillió új belépési engedélyt adtak ki külföldieknek, miközben 500 millióra becsülik az éves beutazások számát. Lelassítani ezt az áramlást persze nem könnyű, és nem is amerikai érdek, hiszen az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény, a NAFTA is feltételezi a minél szabadabb mozgást Kanada, Mexikó és az Egyesült Államok között. Most pedig az érintett határátlépőknél néha több mint három órát kell várni az átkelésre. Az amerikai technológiai cégek közben egyre nagyobb mértékben függenek a külföldi mérnököktől és programozóktól, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar pedig az olcsó idénymunkásoktól. Az egyetemek jelentős részben külföldi diákokkal töltik fel nemcsak a termeiket, de a költségvetésüket is: csupán Kaliforniában a tengeren túli diákok 1,6 milliárd dollárral járulnak hozzá a felsőfokú oktatás működtetéséhez.
Mindennek tudatában is valószínűsíthető, hogy az amerikai migrációs politikában és gyakorlatban jelentős változások következnek be rövidebb és hosszabb távon. Így például máris lelassult annak a tervezett kétoldalú egyezménynek a tető alá hozása, ami kiterjesztené a vendégmunkásprogramot Mexikóval, netán rendezné a mintegy 3,5 millióra becsült illegális beutazott mexikói amerikai státusát.
Az amerikai konzulátusok már szeptember 11. előtt is az összes vízumkérelem körülbelül egyharmadát dobták vissza, főleg abban az esetben, ha feltételezhető volt, hogy az igénylő hosszabb időre az Egyesült Államokban akar maradni. Most a feltételek tovább szigorodnak. A 9000 kilométer hosszú, a mexikóinál lazábban ellenőrzött kanadai határon például megháromszorozzák a biztonsági ügynökök számát. Ugyancsak törvényhozási kezdeményezésre létre akarják hozni valamennyi amerikai határátlépőnél azt az automatizált ki- és beléptetési rendszert, amelyet már az 1996-os migrációs reformtervezet is előirányzott. A hosszasnak ígérkező procedúrát akkor a gazdasági ellenérdekek és a kanadai kormány erőteljes ellenkezése miatt elnapoltak. (Jelenleg ugyanis az Egyesült Államokban senki nem tudja teljes biztonsággal megmondani, hogy a beutazott külföldi mikor hagyta el az országot. Kilépésnél nem pecsételik le a vízumokat, és a kiléptető papírkártyákra kézzel felvitt bejegyzéseket néha csak hetek vagy hónapok múltán teszik át a központi adatbázisra.) Felvetődött az is, hogy a jövőben a vízumokat fizikai ismertetőjegyekkel (például ujjlenyomattal) is ellátják, még több adatot kérnek a beutazni szándékozóktól, még alaposabban kikérdezik őket.
A szigorodó, részben még csak tervezett intézkedések máris félelmet keltettek a leginkább érintettek körében. A Newsweek szerint számos diák és ideiglenes engedéllyel rendelkező külföldi munkás nem meri elhagyni az országot, attól félve, hogy nem tud visszautazni. A keményedő vízumpolitika ellenzői közben azzal érvelnek, hogy ezek az intézkedések nem csökkentik majd a terrorveszélyt. A migrációs főhatóság, az INS költségvetése például már amúgy is rendkívüli mértékben megnőtt a 90-es években, és nagyarányú technológiai, valamint személyzeti fejlesztéseket hajtottak végre a mexikói határon. Ennek ellenére évente becslések szerint legalább 200 ezren kelnek át illegálisan a Rio Grande határfolyón. Az "Amerika Erőd" létrehozása azért sem egyszerű, mivel pillanatnyilag 29 ország állampolgárai már vízummentességet élveznek a belépéskor, ugyanakkor számos terrorista már német, francia vagy más európai állampolgárságot szerzett. (Szakértők szerint az Al-Kaida stratégiájához hozzátartozik: embereit külföldi országokba telepíti, hogy helyiekkel kötött házasságok révén állampolgárságot nyerjenek.) Éppen ezért a szigorodó vízumpolitika ellenzői szerint inkább az előzetes adatgyűjtésnek, illetve a felderítésnek és elhárításnak kellene nagyobb költségvetést biztosítani.