Lassuló gazdaság -- növekvő fogyasztás

Az ipari termelés dinamikája ez évben a tavalyinak csak körülbelül egynegyede, 4-5 százalék körüli lesz. A termelés lényegében a 2000. III. negyedévi szinten stagnál. Az idén az első háromnegyed évben az ipari kivitel közel 12 százalékkal nőtt, a belföldi értékesítés gyakorlatilag nem változott. Az elmúlt évektől eltérően a kis- és közepes méretű vállalkozások a dinamikusabbak, míg a 300 főnél többet foglalkoztatóknak nemcsak az eddigi idei teljesítménye, de üzleti várakozásai is rosszabbak az átlagosnál. Mivel az ipari termelés több mint kétharmadát, az export 80 százalékát a nagyvállalatok adják, helyzetük az egész gazdaság szempontjából aggasztó.
A külkereskedelem növekedési üteme is látványosan lassul, az export azonban eddig gyorsabban nőtt az importnál. Ez utóbbi paradox módon részben éppen a romló kiviteli lehetőségek következménye, a termelők jelentősen csökkentették anyag- és alkatrészimportjukat, rendkívül óvatosak beruházásaik terén. Emellett -- ez pozitívum -- csökkentőleg hat az importra az alacsony olajár. Az év hátralévő részében az export jelentősebb, az import szerényebb mértékű további lassulása várható. A kivitel lehetőségeit a nemzetközi dekonjunktúra mellett két, a magyar versenyképességet rontó tényező -- a forint erősödése és a bérek emelkedése -- is csökkenti. A behozatal esetében viszont a romló üzleti várakozások mérséklő hatását részben ellentételezi a lakossági fogyasztás és az állami beruházások növekedése.
A bruttó átlagkereset az első kilenc hónapban 16,9 százalékkal nőtt, a versenyszférában 16,4, a költségvetésiben 18 százalékkal. A reálkeresetek a gyermekek utáni adókedvezményt nem számítva is 4,9 százalékkal nőttek az első háromnegyed évben.