Közös nyilatkozatuk szerint Madrid és London célja, hogy a fél év alatt kidolgozandó általános megállapodás a kicsiny brit gyarmat helyzetének "minden fontos kérdését érintse, beleértve az együttműködést és az önrendelkezést" -- idézi az MTI.
A Financial Times értesülései szerint Nagy-Britannia akár a szuverenitás megosztására is hajlandó lenne a régóta húzódó vita rendezése érdekében. Ez elmozdulást jelent attól a korábbi londoni állásponttól, amely a szuverenitási jogok teljes körű megtartásából indult ki. London ugyanakkor világossá tette azt is, hogy bármilyen megoldást csak a gibraltári lakosság egyetértésével tud elfogadni. A spanyol fél az utóbbi időben tapasztalható kölcsönös rugalmasság jegyében ígéretet tett arra, hogy bővíti a brit kézben lévő területet a szárazfölddel összekapcsoló telefonvonalak számát, továbbá a mintegy 30 ezer ottani lakos számára lehetőséget biztosít a spanyol egészségügyi ellátásra.
A keddi tárgyalások sikerét ugyanakkor beárnyékolta, hogy attól távol maradt Peter Caruana gibraltári főminiszter, akinek szóvivője közölte: csak akkor hajlandó részt venni a megbeszéléseken, ha önálló félként kezelik. Márpedig London a brit delegáció tagjaként hívta meg a politikust.
1984 novemberében a spanyol és a brit kormány Brüsszelben kezdett tárgyalássorozatot, hogy rendezze nézeteltéréseit az Ibériai-félsziget legdélibb csücskén található, mindössze hat négyzetkilométernyi sziklaszirt sorsával kapcsolatban. A megbeszélések négy éve megszakadtak, s csak az idén nyáron indultak újra Londonban. A Madrid által követelt rendezés nemcsak a két ország viszonyát javítaná, de a gibraltári lakosok életében is közvetlenül érezhető változásokat hozna: megvalósulhatna ugyanis a terület teljes körű integrációja az EU egységes belső piacába, amelyet Spanyolország mindeddig megakadályozott.