Ami a honvédségi jövedelmeket illeti: a csapatoknál szolgálók és a hadseregbe belépők fizetése az átlagnál jobban növekszik, a legénységi és tiszthelyettesi állomány illetményét 15-20 százalékkal magasabbra emelik, mint a tisztek juttatását. A legénység átlagban 70 százalékkal kap többet a jelenleginél, a tisztek fizetését átlagosan 50-55 százalékkal emelik.
Erdélyi Lajos dandártábornok a fizetésemelés megoszlását illetően elmondta, hogy toborozni eddig sem volt nehéz, de a munkaerő-piaci verseny határozta meg, hogy az új katonák közül mennyien maradtak a hadseregben. Az illetmények rendezése után általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalember (aki a legénységi állományba kerül) a különböző pótlékokkal együtt megkeresheti a százezer forintot. A belépő katonák fizetése így már versenyképes lesz, különösen azokban a térségekben, ahol jelentős a munkanélküliség, és a felemelkedés egyik lehetősége továbbra is a katonai szolgálat lehet. Ma már a világ minden pontján elfogadják, hogy a társadalom alsóbb rétegeiből sokan azért mennek katonának, mert a polgári életben nem tudnak karriert elérni, vagy megélni. A hadsereg vezetői a nyugati országokban is vállalják, hogy a felzárkóztatásban szerepet vállalnak.
A magasabb fizetéshez azonban magasabb követelmények is társulnak. A katonáknak 14 perc alatt kell 3200 métert lefutniuk (ez alapkövetelmény), és szükség esetén az ország bármelyik részébe vagy Boszniába (esetleg más háborús térségbe) vezényelhetik őket a megkérdezésük nélkül. A követelmények szigorodnak más tekintetben is: ha valaki alapos indok nélkül idő előtt felmondja a szerződését, több kedvezményt elveszíthet, és nem kap leszerelési segélyt sem (hosszabb szolgálati idő után ennek összege elérheti a leszerelő katona kétéves illetményének megfelelő összeget). Aki hamar kilép, vissza kell fizetnie a toborzópénzt is.
Erdélyi Lajos szerint a változások hozzájárulnak ahhoz, hogy megszűnjön a hadsereg átjáróház jellege. A honvédséghez eddig sokan beléptek, majd következmények nélkül távoztak. Ez nagyon sokba került az államnak, mert kárba veszett a kiképzés és a katonai ellátás összege. Az új rendszer arra törekszik, hogy hosszú távon egzisztenciát teremtsen a katonáknak megfelelő előmeneteli lehetőséggel, ami a hadsereg felkészültségi színvonalát is javíthatja.
Juhász Ferenc (MSZP), a honvédelmi bizottság alelnöke ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a szolgálati törvény módosítása több téren hibás koncepciót is tartalmaz: a "felfelé vagy kifelé" elv nem alkalmazható a magyar honvédségnél, mert túl kicsi ehhez a rendszer. Számos kiváló szakember olyan területen dolgozik, ahol az előrelépés lehetősége nem biztosított, ezért el kell majd hagynia a hadsereget, ami nagy veszteséget jelent.