Halállal fenyegette meg a tüntetőket a százmilliós hatalom, amely elítélte az USA-t, és hadihajót küldött Dél-Afrikába
Irán-szerte folytatódnak a tiltakozások a gazdasági válság és az elszegényedés miatt, a hatóságok pedig halálbüntetéssel fenyegetik a résztvevőket. A tüntetések a legnagyobb kihívást jelentik a teokratikus vezetés számára az elmúlt évtizedekben.
Iránban január eleje óta folyamatosan nő a társadalmi feszültség. A tiltakozások a fővárosi Nagybazárból indultak december 28-án, amikor a riál rekordalacsony értékre esett, és az infláció a lakosság számára megfizethetetlenné tette az alapvető élelmiszereket. Az események gyorsan országos méretűvé váltak, elérve a legnagyobb városokat és számos kisebb települést is.
A demonstrálók nemcsak a gazdasági nehézségekre panaszkodnak, hanem a politikai elszigeteltség, a nukleáris programra költött milliárdok, valamint a régiót destabilizáló geopolitikai feszültségek miatt is.
Halálbüntetésre számíthatnak az iráni tüntetők
A hatóságok a helyzet súlyosbodására reagálva kemény fenyegetéseket tettek: Teherán ügyésze kijelentette, hogy az utcán rendbontást okozó tüntetők a halálbüntetéssel számolhatnak. Az Iszlám Forradalmi Gárda közleményében „elfogadhatatlannak” nevezte a helyzet fokozódását, és jelezte, hogy jogában áll „megbosszulni a terroristatámadásokat”.
Miközben az elnök, Maszúd Peszeskján a tüntetők gazdasági panaszait részben jogosnak nevezte, a biztonsági erők ezúttal nem annyira jelennek meg az utcákon, talán hogy ne provokálják tovább a dühöt.
Az eddigi zavargások halálos áldozatokat is követeltek: az emberi jogi szervezetek 42 halálesetről számoltak be.
Bár az internetet országosan leállították, a tiltakozások képei továbbra is terjednek: Teherán több utcáján ezrek demonstrálnak, Iszfahánban pedig egy állami televízió épületét is felgyújtották.
Sokan a „Hosszú életű a sah” rigmust skandálják, utalva a 1979-ben elűzött Pahlavi család fiára, Reza Pahlavira, aki az emigrációból támogatja a demonstrálókat.
Egybevonta hadihajóit Moszkva, Peking és Teherán, miután együtt estek neki Trumpnak
Kínai, orosz és iráni hadihajók futottak be Simon’s Townba: péntektől Kína vezeti a BRICS-országok egyhetes tengeri gyakorlatát. A mostani esemény a korábbi, Kína–Oroszország–Dél-Afrika háromoldalú Mosi gyakorlatok folytatásának tekinthető, ám új néven és kibővített résztvevői körrel.
Irán gazdasága bajba került, amihez az amerikai szankciók is hozzájárultak
Az ország gazdasági helyzete tovább súlyosbítja a válságot: az olajárak esése, a valuta rekordgyengülése és az USA-szankciók drágítják az alapvető árucikkeket, és a háztartások jelentős része a szegénység határára került.
A Bloomberg értesülései alapján egyes alapvető élelmiszerek ára az elmúlt évben akár 50 százalékkal nőtt, miközben a lakosság jövedelme stagnált.
Az ország bel- és külpolitikai helyzete is instabil: az izraeli légicsapások, a szövetségesek veszteségei, valamint Szíria korábbi vezetőjének elmenekülése gyengítette Irán regionális befolyását. A rezsim egyre inkább nyomás alatt áll, miközben az emberek szerte az országban az utcára vonulnak.
A demonstrálók szerint, mint Sara és Payam, a mozgalom már túlmutat a mindennapi nehézségeken: a cél a rendszer gyökeres megváltoztatása, függetlenül attól, ki áll az ország élén. A Nagybazár és a főbb kereskedelmi utcák lezárása, valamint az országos sztrájkok egyértelmű jelzései annak, hogy a tiltakozások mélyebb társadalmi elégedetlenséget tükröznek, mint bármely korábbi hullám az elmúlt évtizedekben.
Valami durva készül: összeomlott az internet a százmilliós országban – erre figyel most az egész világ
A tiltakozások minden irányba kiterjedtek, 31 tartományban zajlanak, miközben az iráni kormány egyre nagyobb nyomás alá kerül. Az iráni internet teljes lekapcsolása fokozta a bizonytalanságot és az ellenállást.
