Erre kérne valójában 1500 milliárd dollárt védelmi költségvetésként Donald Trump
2027-re a jelenlegi amerikai, 901 milliárd dolláros védelmi büdzsét több mint 50 százalékos mértékben, 1500 milliárd dollárra növelné Donald Trump javaslata. A védelmi kiadásokra vonatkozó javaslat alig néhány nappal követte a Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogását célzó, sikeres katonai akciót, és csak néhány héttel azután érkezett, hogy – miként a Világgazdaság megírta – Donald Trump soron kívüli jutalmat adott a fegyveres testületek valamennyi tagjának, a kiadást a 200 milliárd dolláros extra vámbevételből fedezve. Az időzítés aligha véletlen: Donald Trump második elnöksége eddig is sok újdonságot hozott a világpolitikába és a világkereskedelembe. Az amerikai elnök gyors tempóban gondolja újra országa nemzetközi kapcsolatait, illetve nevezi meg azokat a pontokat, amelyek mentén új egyensúlyi helyzetet kíván kialakítani az amerikai érdekek alapján, legyen szó kereskedelemről, földrajzi régiókról vagy nemzetközi szervezetekben az amerikai szerepvállalások átértékeléséről – írja az Origo.
Erre kellene a gigászi katonai büdzsé
A lap összeállításában arról ír: a védelmi költségvetés újabb történelmi magasságokba emelése azt mutatja, hogy az amerikai hadsereg további erősítését és felzárkózását tűzhette ki célul Washington, illetve a meglévő képességek magasabb szintre emelését.
Ennek célja lehet az is, hogy a fegyveres erők készen álljanak mind a további nyomásgyakorlásra, mind a tényleges katonai műveletek végrehajtására. Ezeknek a törekvéseknek egyik konkrét jele, hogy Trump elnök és védelmi, valamint haditengerészeti minisztere még karácsony előtt bejelentették, hogy egy új csatahajóosztályt építenek, amely a valaha épített legveszélyesebb felszíni harci hajó lesz.
A leendő USS Defiant (BBG 1) lesz az első Trump-osztályú csatahajó, ami egyértelművé teszi, hogy Washington nem tesz le arról, hogy az amerikai tengeri fölény a világon mindenütt elérhető legyen.
A másik célja az, hogy az Egyesült Államok ne csak lépést tartson a rohamosan fejlődő kínai fegyveres erőkkel – Trump elnök többször egyértelművé tette, hogy Kínát tartja országa valódi világpolitikai kihívójának –, hanem megőrizze előnyét Pekinggel szemben. Bár a legtöbb globális katonai rangsorban az Egyesült Államok dobogós első helye megkérdőjelezhetetlen (mögötte Kína és Oroszország felváltva), egyes szimulációs összehasonlításokban az elsőség nem az amerikai erőket illeti, ami arra utal, hogy a fegyveres erők jelenlegi képességeit fejleszteni kell.
Mindeközben továbbra is az Egyesült Államok a világ legnagyobb fegyvervásárólja, toronymagasan kiemelkedve a sor első helyén. A 2025-ös adatokat még nem publikálta a témában leggyakrabban hivatkozott SIPRI kutatóintézet, de a 2024-es adatok ismertek: akkor a legtöbbet változatlanul
- az Egyesült Államok költötte fegyverekre, 997 milliárd dolláros ráfordítása a globális katonai kiadások több mint harmadát – 37 százalékát – tette ki;
- a második helyen Kína állt 314 milliárd dollárral, ami a 2023-as évhez képest 7 százalékos emelkedést mutatott.
Trump részéről azonban a kezdeményezés legalább annyira gazdasági, mint politikai, geopolitikai természetű.
Ennek további részleteiről az Origo összeállításában olvashat.
