Soha ilyen gyorsan még nem adósodott el a világ, mint ezen a héten: ezt a hullámot kár lett volna kihagyni
Bődületes túlkereslettel zárult az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei első devizakötvény-kibocsátása, a befektetők részéről több mint 10 milliárd eurónyi ajánlat érkezett a 7, illetve 12 éves futamidejű eurós magyar állampapírokra, melyekből végül 3 milliárd eurónyit fogadott el a kibocsátó.
A vártnál is olcsóbban tudott eurós állampapírokat kibocsátani Magyarország
A kibocsátás sikerét nem csak a háromszoros túlkereslet, de a könyvépítés végére kialakuló kamatok is bizonyítják, melyek azt mutatják, az eredetileg vártnál mindkét eszköz esetében jelentősen, 30, illetve 25 bázisponttal alacsonyabb kupon mellett kerültek piacra a papírok:
- a rövidebb kötvény esetén eredetileg várt, midswap felett 190 bázispontos prémium helyett csak 165 bázispontos lett a felár, azaz 4,5 százalék helyett csak 4,25 százalék lett az éves kamat,
- a hosszabb papír esetén pedig az eredeti elképzelésekben szereplő, midswap felett 220 bázispontos prémium helyett csak 195 pontos lesz a hozamtöbblet, azaz az 5 százalék feletti kamat helyett mindössze 4,875 százalék lett a kupon.
Az, hogy a hazai eurós államkötvények iránt jelentős a nemzetközi kereslet, eddig sem volt kérdéses, az ÁKK tavalyi eurós kötvénykibocsátása során is brutális túlkereslet állt elő a piacon:
- ezek az állampapírok ugyanis a hagyományos hazai kötvényekkel szemben euróban fizetik a kamatot, így a forinttal kapcsolatos árfolyamkockázatokat egy nemzetközi befektető azonnal elfelejtheti,
- továbbá a magyar eurós kötvények jóval magasabb kuponnal forognak, mint nagy nemzetközi társai a papíron ugyan létező, de a valóságban nem kifejezetten releváns országkockázati felár nyomán, így annak, aki eurós kötvényben fialtatná pénzét, a magyar papírok szinte teljesen egyértelmű választásnak tűnnek.
Az Államadósság Kezelő Központ tavaly három részletben teljesítette az éves devizakötvény-kibocsátási vállalását:
- januárban 2,5 milliárd eurót vont be a kötvénypiacról, négyszeres túljegyzés mellett, ebből 1,5 milliárdot 10 éves, hagyományos (midswap felett 205 bázispontos prémiummal, 4,5 százalékos kuponnal), valamint 1,0 milliárdot 15 éves zöldkötvény formájában (midswap felett 235 bázispontos prémiummal, 4,875 százalékos kuponnal);
- júniusban 4,0 milliárd dollár adósságot bocsátott ki, háromszoros túljegyzés mellett, ebből 1,5 milliárd dollárnyi 5 éves (UST felett 145 bázispont, 5,375 százalékos kupon), egymilliárd dollárnyi 10 éves (UST felett 175 bázispont, 6 százalékos kupon) és 1,5 milliárd dollárnyi 30 éves (UST felett 195 bázispont, 6,75 százalékos kupon) konvencionális kötvény formájában;
- valamint júliusban ötmilliárd kínai renminbi értékben, ebből négymilliárd renminbi 3 éves (2,5 százalék hozam) és egymilliárd renminbi 5 éves (2,9 százalék hozam) konvencionális Panda kötvény formájában. Utóbbi egyébként a leghosszabb lejáratú szuverén Panda kötvény a piacon, illetve a legnagyobb kibocsátás is volt a maga nemében.
Nem csak az ÁKK kezdte hatalmas tempóban az évet
Az ÁKK eurós kötvénykibocsátásának időzítése nem volt véletlen, világszerte rárúgták az ajtót az adósságpiacra a vállalatok és a kormányok egyaránt már az év első napjaiban: a Bloomberg adatai szerint
a történelem legaktívabb kötvénykibocsátási évkezdetén van túl a tőkepiac,
az amerikai, európai és ázsiai kormányok és cégek közel 250 milliárd dollárnyi adósságot vettek fel kötvények formájában mérlegeikre az idén, ekkora volumenre még soha korábban nem volt példa ezen időszak során.
A szakértők szerint a kibocsátók többnyire már nem akarták az év végén piacra dobni adósságaikat, viszont a hitelfelvételt a jövő hétre sem akarták hagyni, akkor ugyanis már útjára is indul a következő amerikai gyorsjelentési szezon a nagybankok számaival, az eredménydömping pedig egyértelműen ellopja a rivaldafényt a kötvénypiac elől, így az időzítés szinte nem is volt kérdéses.
A részletes számokból kiderül, 11 amerikai, befektetésre kifejezetten ajánlott kibocsátó dobott piacra kötvényeket a szerdai nappal, ezzel 88 milliárd dollárra emelték a héten frissen kibocsátott adósságmennyiséget – ilyen volument a Covid-válság időszakán kívül még egyszer sem élt meg a kötvénypiac. Amerikában a magas hozamú, tehát kockázatosabb kibocsátók adósságai is nagyon kelendők, négy nap alatt 6 milliárd dollárnyi adósságot dobtak piacra ilyen besorolású cégek.
Európában is magas lángon ég a kötvénypiac, és itt is a szerdai nap tekinthető kiemelkedőnek: az öreg kontinensen 66,5 milliárd dollárnyi (57 milliárd eurónyi) adósság került piacra egyetlen nap alatt, igaz, ebben benne vannak a cégek mellett a kormányzatok is. És a csütörtöki nap sem volt sokkal gyengébb, aznap 60,4 milliárd dollárnyi (51,8 milliárd euró) kötvény került piacra. A csütörtöki kibocsátásokból két pakett emelkedik ki:
- az olasz kormány 15+5 milliárd eurós kibocsátása (3,15 százalékos, illetve, 4,1 százalékos kuponok), melyre összesen 265 milliárd eurónyi kereslet állt elő, ezzel a német hozamok feletti felár a 2008-as válság óta látott legalacsonyabb szintre esett,
- és a portugál kormány 4 milliárd eurónyi, 10 éves kötvénykibocsátása, melynek kuponja végül a midswap felett mindössze 34 bázisponttal állt meg.
