Pártpénzek és közös listák
A Fidesz--MDF közös listára leadott szavazatok két párt közötti megosztásánál a fórumnak az ötszázalékos parlamenti küszöb feletti eredményt kell felmutatnia, ugyanakkor kérdés, hogy az emiatt várhatóan "túlbiztosított" fórum mi alapján kapja majd az állami támogatást. Ez az a kérdéskör, melyet a Fidesz és az MDF szeptember első napjaiban megkötött választási együttműködési megállapodása máig nem rendez érdemben, és amellyel a pártok az Állami Számvevőszékhez és az OVB-hez kívánnak fordulni. A két testületet a mai napig nem keresték meg hivatalosan, és információink szerint erre a jelenlegi összetételű választási bizottság működésének végéig már nem is készülnek. Az OVB-tagok megválasztására -- a parlamenti menetrend alapján -- várhatóan csak jövő év februárjában kerül sor. A két párt így feltehetőleg eltekint attól a megállapodásukban rögzített dátumtól, hogy december 31-ig rendezik a közös listaállítással és az állami támogatás megosztásával kapcsolatos részletkérdéseket.
Az utóbbiak azért fontosak, mert a választási jogszabályok rögzítik: a közös listát állító pártoknak külön-külön is el kell érniük az ötszázalékos küszöböt, közös eredményük megosztásának arányát pedig előzetesen kell rögzíteniük. Ha például a közös lista 25 százalékos eredményt ér el, az előzetes megállapodásban legalább 1:4-hez arányban kell megosztani a szavazatokat. Ez biztosítja ugyanis az MDF-nek a küszöb elérését. A 25 százalékos eredmény más, 1:5-höz megosztása azt jelenti, hogy az MDF-re jutó öt százalék alatti eredmény elvész, ezzel rontva a Fidesz tényleges teljesítményét is. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az állami támogatás a listás eredmény után jár a pártoknak, és elvileg ezt is ugyanabban az arányban kell megosztani, ahogyan az eredményt. Így azonban az utolsó közvélemény-kutatások szerint egyedül három-négy százalékos MDF saját súlyánál lényegesen nagyobb összeghez jutna. A Fidesz ezért az eredménymegosztásnál túlbiztosítaná a fórumot, az állami támogatást azonban már "igazságosabban" osztaná el.
A közös listán való indulást még soha nem próbálták ki a pártok, így a fenti kérdések elvi eldöntése az OVB-re vár. Információink szerint az érintett pártok "szívesebben vennék" egy a mostani parlament által megválasztandó, új összetételű testület véleményét, már csak azért is, mert a választások utáni esetleges konkrét panaszok elbírálására már ez lesz illetékes.
A választási eljárásról szóló törvény szerint az OVB-t a választások kitűzésének napját követően, de legkésőbb az első fordulót megelőző 51 nappal kell megválasztani. A parlament a testület öt tagját és egy póttagot választ feles többséggel, az érintettek személyére a pártok javaslatait figyelembe véve a belügyminiszter tesz indítványt. Emellett az OVB-nek tagja még a frakcióval rendelkező pártok egy-egy delegáltja.
