Pesszimista vállalkozások
Az immár kilenc éve, féléves rendszerességgel végzett felmérés aktuális eredményeit tegnap közös sajtótájékoztatón ismertette a GKI és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ).
A 2001. szeptember második felében -- tehát az amerikai terrortámadások után -- rögzített állapotot tükröző tanulmány szerint most megfordult a szokásos szerkezet: a nemzetközi piacokon érdekelt, gyakran külföldi tulajdonú cégek a korábbiaknál jóval pesszimistábbak, míg a belföldi piacra orientált, rendszerint kis- és középvállalkozások az optimistábbak. A gazdasági várakozásokban is hagyományosan érzékelhető regionális különbségek is eltűnőben vannak: Észak-Magyarország vállalatai ítélték a legkedvezőbbnek középtávú kilátásaikat, míg Dél-Dunántúl cégei festették a legsötétebb jövőképet magukról.
Kérdéses, hogy a kisebb cégek derűlátása tájékozatlanságuknak tudható be, vagy még nem érte őket el a recessziós hullám -- vélekedett a MGYOSZ elnöke. Széles Gábor szerint sem a Széchenyi-terv, sem a Széchenyi-plusz nem ad elég lehetőséget az ipari export nyolcvan százalékát nyújtó nagyvállalatok számára, akiket a forint árfolyamsávjának kiszélesítése mellett a minimálbér ugrásszerű, két év alatt közel 100 százalékos emelése is érzékenyen érintett.
A 2002-re vonatkozó belföldi értékesítési lehetőségeket az építőipari termelők kivételével minden ágazat óvatosan ítélte meg. Az exportorientált cégek közül csak a szolgáltatások területén tevékenykedő vállalkozások optimisták, a többiek már érzékelik a világgazdasági dekonjunktúrát.
Ugyancsak visszafogottságról tanúskodtak a vállalkozások beruházási szándékait elemző adatok: 2001--2002-ben csaknem a cégek fele tervez csökkenést beruházási volumenében, míg negyven százalékuk számít növekedésre.
A jövedelmezőségi pozíció alakulására vonatkozó várakozások derűlátóak, tehát nem a profit hiánya okozza a jelenlegi dekonjunktúrát -- érvelt a GKI elnöke. Vértes András szerint inkább a jelenlegi bizonytalan gazdasági helyzet készteti óvatosságra a gazdaság szereplőit.
