Reformra vár az energiaszektor

A közép-európai országok gazdaságai a világgazdasági lassulás ellenére is jól teljesítenek. Az átlagos éves növekedés mértéke, bár a tendencia csökkenő, várhatóan a jövő évben is 3 százalék körül maradhat, ezzel továbbra is az eurózóna országainak átlaga felett teljesítenek -- mutatnak rá a gazdasági átalakulás és a makrogazdasági stabilizáció folyamatai mellett az energiaszektort érintő legfontosabb kérdéseket elemező tanulmányukban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kutatói. A jelentés az átalakulásról rámutat: a visszaesés érzékelhető hatása a szűkülő külföldi kereslet miatt elsősorban a folyó fizetési mérleg romlásában mutatkozhat meg. Ezzel párhuzamosan megnő a belföldi kereslet szerepe is. Az egyensúly megőrzéséhez a fiskális és monetáris politikai eszközök kiegyensúlyozott, rugalmas alkalmazására lesz szükség -- vélik a szakértők.
Kevésbé egységes a délkelet-európai térség fejlődési pályája. Jóllehet az átlagos növekedés mértéke -- elsősorban a jelentős potenciállal bíró lakossági fogyasztás és a beruházás bővülése révén -- a jövő évben meghaladhatja a közép-európai értéket, az átlaghoz viszonyított szóródás azonban itt jóval magasabb. A tanulmány készítői szerint a beruházói és fogyasztói bizalom további alapozást igényel. A térség országaira a költségvetés egyensúlyának megteremtésében is jelentős feladatok várnak még.
A legmagasabb növekedésre az idei várható 7,9 százalékos átlag után jövőre az EBRD számításai szerint a FÁK országai számíthatnak. Problémát jelent azonban a csökkenő olajárnak a folyó fizetési mérlegre gyakorolt kedvezőtlen hatása. Oroszország és a Kaszpi-tenger térségének tagállamai a szénhidrogéniparba való beruházás növelésével, az állam szerepének újrameghatározásával, a verseny növelésével és a források hatékonyabb kezelésének megszervezésével az energiaellátás létfontosságú szereplőivé válhatnak.
A Magyarországot is magában foglaló közép-európai régió intenzíven tapasztalja a globalizálódás kedvező és kedvezőtlen hatásait, hívja fel a figyelmet a jelentés. A negatívumok közé tartozik a nyitottság okán a nemzetközi gazdasági trendekre való fokozott érzékenység, a növekvő számú környezetvédelmi és bűnüldözési problémák, az erősödő terrorizmus és sok helyütt a nemzeti kultúra hanyatlása. Ez utóbbi kivételével a hatékony válasz egyesített erőből származhat. A fogyasztók számára kibővülő termékskála, a nagyobb értékesítési piac, a külföldi tőkéhez való könnyebb hozzáférés, a hatékonyabb kockázatkezelés lehetősége azonban jelentősen ellensúlyozza a hátrányokat.
A térség országait aktívan érintő másik problémakör az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdése. Az itt támasztott konvergenciakövetelmények a gazdaság élénkülésén és a jogharmonizáción túl az életszínvonal növekedését is nagymértékben elősegíthetik, feltéve, ha az integrációban részt vevők -- szabadkereskedelmi egyezmények kötésével -- a harmadik országokkal szemben is kellően nyitottak maradnak, vélik az elemzők.