Sikerrel kecsegtető WTO-csúcs

A két évvel ezelőtt, Seattle-ben elszenvedett fiaskó után a világ nem engedhet meg magának egy újabb balsikert -- hangoztatják kereskedelmi ügyekben illetékes politikusok világszerte. Az EU kereskedelmi főbiztosa, Pascal Lamy az egész multilaterális szabályozási rendszer működőképességét látja veszélyben, ha Katarban nem sikerül sikeres startot venni. Az agrárügyekben illetékes bizottsági tag, Franz Fischler korábban elképzelhetetlennek tartott piacnyitási és liberalizációs intézkedéseket helyezett kilátásba. Az amerikai kereskedelmi főmegbízott, Robert Zoellick kijelentette, hogy a világgazdaság zavarai minden egyéb megfontolás félretételére kötelezik a katari főváros, Doha ötnapos rendezvényének résztvevőit. A gazdasági szaksajtó világszerte bizalmat előlegez: a Financial Times szemleírója szerint Bin Laden megtette azt a szívességet, hogy egységbe forrasztotta -- szó szerint "galvanizálta" -- a fejlett és fejlődő országokat.
A körtárgyalások nyitónyilatkozatának tervezete a világ minden térsége számára tartalmaz vonzó célokat. A fejlődőknek végre valós piacra jutást és egy tényleges "fejlesztési fordulót" ígér az okmány, amely egyúttal szerény kilátásokkal kecsegtet, hogy az előrehaladásukat, illetve a gyógyellátást bénító szellemi-tulajdonjogi korlátozásokat legalább időlegesen enyhítik. Japán és néhány újonnan iparosodott állam (például Korea) arra számíthat, hogy felülvizsgálják és egyértelművé teszik a dömpingellenes eljárásokra vonatkozó szabályozást, amely -- a megfogalmazott sérelmeik szerint -- önkényes ítéletekre adott alapot, főleg az Egyesült Államok számára. Európa a közvetlen tőkebefektetésekkel, a tisztességes versennyel kapcsolatos biztosítékok és a környezetvédelmi követelmények szigorítása tekintetében hangoztat bizonyos várakozásokat. Ausztrália és vele együtt több nagy agrárexportőr a mezőgazdasági szubvenciók felszámolását reméli a következő tárgyalási fordulótól. Az Egyesült Államok főleg a szolgáltatások kereskedelmének további liberalizálásához fűz reményeket.
Szektorális bontás szerint a fordulónak az ipari és a mezőgazdasági termékek kereskedelmében, illetve a szolgáltatások forgalmában egyaránt jelentős könnyítéseket kellene eredményeznie. A legkisebb mozgástér nyilvánvalóan az ipari termékek forgalmának szabályozásában kínálkozik, ahol a fejlett államok körében immár általánossá vált a 4 százalék körüli átlagos tarifák használata. Az iparcikkekre kivetett beviteli vámok átlaga a szegényebb államok körében is 15 százalék körüli szintre süllyedt. A kirívó esetek sorában a Financial Times megemlíti, hogy az EU a teherjárművek bevitelét 20 százalékos vámmal terheli, a sportlábbeliket pedig az USA-ban 48, Japánban pedig 27 százalékos vámmal sújtják. Fennmaradt korábbról az a kedvezőtlen gyakorlat, hogy nagyobb terheket általában a feldolgozott termékekre vetnek ki, miközben a kormányok igyekeznek az üzemeket előnyös feltételek mellett nyersanyagokhoz juttatni.
Minden összehasonlítás szerint súlyosak azok a torzulások, amelyeket az agrárkereskedelem jelenlegi szabályozása eredményez. Bár a szubvenciók szintje mérséklődött a uruguayi forduló 1994-es lezárása óta, a fejlett ipari államok tavaly 327 milliárd dollárnak megfelelő összegű támogatást folyósítottak, ami az ott képződő agrárjövedelmek 37, illetve a GDP 1,3 százalékának felelt meg. Egy évvel korábban még 361 milliárd dollár volt az adott körben a kifizetett szubvenciók összege. A jelentős támogatások elhagyásától és a piaci liberalizációtól egyes közgazdászok az élelmiszerárak számottevő csökkenését várják világszerte, mások szerint viszont inkább drágulásra kell számítani. A fogyasztói árszínvonal alakulására kifejtett hatás pontos előrejelzését hátráltatja, hogy a fejlett ipari államokban tovább csökken az élelmiszerekre fordított kiadások aránya a teljes fogyasztáson belül. Az agrárpiacok megnyitásának fékezésében egyébként különös érdekazonosság látszik kibontakozni az EU, Japán és Dél-Korea között.
A szolgáltatások további liberalizálását illetően elemzők a terrortámadás kettős hatására számítanak. Egyrészt felgyorsítják a távközlés, az elektronikus kereskedelem, a biztosítási tevékenység szabaddá tételét. A légi közlekedésben viszont ellenkező irányzatra kell számítani, éppen a szigorodó biztonsági előírások miatt.
A következő WTO-körtárgyalási forduló sikeres lezárása szempontjából döntő lehet, hogy milyen előnyöket látnak maguk számára a fejlődő államok, amelyek főleg élelmiszereket és textiltermékeket tudnak kínálni. Az előbbinél súlyos kockázatot jelent számukra, hogy a liberalizálódó agrárkereskedelemben a korábbi kvótákat, illetve magas vámokat mindenféle élelmiszer-biztonsági előírásokkal helyettesítik majd, amiben fejlett államok hivatkozhatnak az utóbbi hónapok súlyos állat-egészségügyi problémáira. A textilkereskedelem további liberalizálásával szemben pedig az USA hangoztat fenntartásokat. További probléma, hogy az utóbbi évek globalizációs folyamatainak eredményei egyenlőtlenül csapódtak le. Míg Délkelet-Ázsia országai és egyes latin-amerikai államok jelentős hasznot tudtak húzni a végrehajtott liberalizációból, Afrika és a Közel-Kelet helyzete semmit sem javult. A globalizáció regionális következményei tekintetében kérdéses, hogy milyen álláspontra helyezkedik Kína, amelynek felvételéről november 10-én szavaznak a WTO 142 államát képviselő miniszterek.