Stagnáló ipari termelés

. november 7-én megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes ipari termelési volumenindexről szóló publikációja, amely szerint 2001 szeptemberében az ipar termelése 5 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel ezelőtt. A megszokotthoz képest rendkívüli visszaesést mutató szeptemberi ipari termelési index vizsgálatakor szükségszerűen felmerül a kérdés, hogy végül is milyen irányban fejlődik az ipar termelése, nő, vagy csökken.
Ha az elmúlt négy év (1998--2001) szezonálisan és munkanappal kiigazított fix bázisú volumenindexét grafikonon ábrázoljuk, rögtön szemünkbe ötlik a görbe jellegzetes fordított Z betű alakja. A grafikont szemlélve egyértelműen három időszakra bonthatjuk az idősort, ahol mindhárom esetben határozott trend állapítható meg.
Az első szakasz 1998 májusától 1999 márciusáig terjed, és enyhe növekedést ír le. Ezt követi egy hosszabb másfél éves időszak, amikor a növekedés igen meredek volt. Viszont 2000. augusztusi törésponttal a trend megváltozik, és ebben a harmadik szakaszban enyhe visszaesést ír le a görbe.
Mivel számunkra ez az utóbbi időszak a legérdekesebb, hiszen ez írja le a közelmúltat, határozottan megállapítható, hogy az elmúlt egy évben az ipar termelése lényegében stagnált egy meglehetősen enyhe csökkenő trenddel.
Mivel magyarázható, hogy ezt a stagnálást, enyhe visszaesést, amit ilyen világosan leírnak a görbék, mégsem érzékelték az iparstatisztika felhasználói? Ez valószínűleg annak a következménye, hogy továbbra is az előző év azonos időszakához viszonyított indexeket használják mint fő mutatókat. A havi grafikonon vizsgálva a pontok egymáshoz való viszonyát láthatjuk, hogy az előző év azonos hónapja 12 ponttal hátrább van. Ha 2000 augusztusától követjük ezeket a pontpárokat, látjuk, hogy például szeptemberben a 1999. szeptemberi adat sokkal mélyebben helyezkedik el, mint a 2000. szeptemberi. Októberben is ugyanez a helyzet. Továbbmenve: a stagnáló 2001. évi indexekhez képest az időben előrehaladva a még mindig növekvő bázis miatt az előző évi havi adatok alacsonyabban vannak a tárgyévi számokhoz viszonyítva. Az igazi törés emiatt késleltetve, csak 2001 júniusában lesz nyilvánvaló, a töréspont közelében, mert ekkor már a bázis- és a tárgyadatok közel egy szintbe kerültek. Ebből látható, hogy a ténylegesen meglévő stagnálás helyett az előző év azonos időszakához viszonyított indexek csak egy folyamatosan csökkenő ütemű növekedést jeleztek, ami jóval kedvezőbb kép, mint a valóságbeli enyhe visszaesés.
Habár a KSH iparstatisztikai kiadványaiban publikálja a fix bázisú volumenindexeket, és azokat grafikonon is ábrázolja, fontosnak érezzük a felhasználók figyelmét felhívni arra, hogy az általános elképzeléssel ellentétben az ipar termelésének trendje már egy év óta nem növekedést, hanem stagnálást mutat.
A szerző a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezető-helyettese