A statisztikai hivatal elemzői szerint a növekedés legerősebb motorja a lakossági fogyasztás bővülése volt. Jóllehet növekedése elmaradt a korábbi 0,5 és 0,6 százalékos szinttől -- a harmadik negyedben a bővülés 0,2, illetve 0,5 százalékos volt -- a többi tényező mellett továbbra is kiemelkedő jelentőségű maradt. A beruházások ezzel szemben az előző negyedhez hasonlóan visszaestek: a korábbi 0,5 és 0,1 százalékos csökkenés után szintje 0,3, illetve 0,8 százalékos esést mutatott.
Az értékelés szerint egyaránt szűkült a külkereskedelmi mérleg kiviteli és behozatali oldala is. Míg az export értéke a negyedévben a második három hónap 0,2 és 0,5 százalékos csökkenése után 0,6, illetve 1,1 százalékkal esett, addig az import jelentősebb -- 1,9 és 2,1 százalékos -- visszaesését regisztrálták. Az eurózónában az import szintje az előző periódusban még 0,3 százalékos pluszban volt.
A bruttó hozzáadott értékre vonatkozó számítások szerint annak szintje 0,2 és 0,3 százalékos emelkedést mutatott. Ez a tavalyi év azonos időszakához képest 1,6, illetve 1,7 százalékos növekedést jelent. A gazdaság ágazatai közül a legerősebbnek az agrárszektor mutatkozott.
A most közzétett adatok a várakozásokkal megegyezőnek bizonyultak -- mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője. Az európai gazdaságok gyengélkedése a csökkenő importigényen keresztül a térség piacaitól nagymértékben függő Magyarországot is kedvezőtlenül érinti. Ez a hatás már most érezhető az ipari értékesítés dinamikája és a beruházások csökkenésén keresztül. A Raiffeisen elemzői a harmadik negyedévben Magyarországon éves szinten 3,7 százalékos GDP-bővüléssel számolnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.