Trend nélküli munkanélküliség

Ennek ellenére az utóbbi fél év a munkanélküliség szempontjából inkább stagnálással, "trendnélküliséggel" jellemezhető, és már nem beszélhetünk a ráta -- korábbi időszakban megszokott -- látványos csökkenéséről.
Ezt igazolják a havi adatok erőteljes ingadozásai is. Augusztusban 5,8 százalékot mutatott ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami utoljára áprilisban fordult elő, szeptemberben viszont az eddigi rekordnak számító 5,3 százalékon állt a mutató. Októberben a korábbi időszakok átlagának számító 5,6 százalékos állástalanság volt az országban.
Az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO ajánlása szerinti munkaerő-statisztikát a KSH 65 ezer fős megfigyelési körben végzi. A mintavételes eljárás sajátosságaiból fakadóan az eredmények csak egy viszonylag szűk hibahatáron belül megbízhatók, ezért a statisztikai hivatal elsősorban háromhavi átlagértékeket közöl.
A munkanélküliség csökkenésének megtorpanása több okra is visszavezethető. Az egyik fő ok a gazdasági növekedés lassulása lehet: a beruházások stagnálása mellett kevesebb új munkahely teremtődik, és az exportpiacok beszűkülésével már elbocsátásokra is sor került. Ugyanakkor a 3,5-4 százalék körüli GDP-növekedés világgazdasági viszonylatban jónak számít, és alapot teremthetne a további csökkenésnek is. A másik ok a ráta alacsony szintje, ami egyre közelebb kerül az úgynevezett természetes munkanélküliséghez. Ilyen helyzetben már jóval nehezebben mérséklődik tovább az állástalanok száma.
A KSH mérése szerint augusztus--októberben a foglalkoztatottak száma 3,892 millió fő volt, mindössze háromezerrel több, mint 2000 azonos időszakában. Ez bőven mintavételi hibahatáron belüli csökkenés, vagyis a növekedés származhatott a mérési technikából fakadó pontatlanságból is. Munkanélküliből számszerűen 27 ezerrel volt kevesebb (ez hibahatáron túli csökkenés), mint egy évvel korábban. A fenti két tényből az is következik, hogy egy év alatt 24 ezer fő távozott a munkapiacról.

Az idén augusztus--októberben 5,5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, 0,7 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A három hónap adataiból számított mutató június óta 5,6 százalékon állt, tehát az új adat kismértékű csökkenést jelez. Ezzel a magyarországi állástalanság a rendszerváltás óta -- a háromhavi átlagos mutatót figyelembe véve -- a legalacsonyabb szintre került. Munkatársunktól-->