Újabb jogalkotási feladatok

A Belügyminisztérium (BM) már elkészítette annak a törvénynek a szakmai tervezetét, amely az EU-csatlakozásra tekintettel jelentősen kiterjesztené a nemzetközi bűnügyi együttműködés lehetőségeit. A tervezet jelentősen egyszerűsítené és felgyorsítaná a nyomozó hatóságok közötti információcserét, továbbá a EU belső határain átnyúló megfigyeléshez és üldözéshez, valamint a közös nyomozócsoportok megalakításához szükséges jogszabályi feltételeket is megteremtené. A törvényt eredetileg az EU-csatlakozás időpontjára kellene életbe léptetni, azonban ezt várhatóan időben előrébb kell majd hozni. Igaz, erre egyelőre az EU sem határozott meg konkrét dátumot -- közölte Vas Gizella, a BM EU-integrációs Hivatalának illetékese. Ugyanakkor emellett -- bár erről még nem alakult ki egységes álláspont a BM és az igazságügyi tárca között -- várhatóan a bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítására is szükség lesz. Ez teremtené meg a jogi alapot ahhoz, hogy a kiadatási ügyeket közvetlenül a bíróságok intézhessék egymás között, ami lényegesen felgyorsítaná az eljárásokat.
Az EU intézkedései következtében várhatóan a büntető törvénykönyv (Btk.) terrorizmussal kapcsolatos szakaszát is felül kell majd vizsgálni -- közölte Dávid Ibolya. Az igazságügy-miniszter a Fidesz parlamenti frakciója által a terrorizmussal kapcsolatos tegnapi konferencián kifejtette: bár az Igazságügyi Minisztérium által előkészített, s jelenleg az Országgyűlés előtt lévő büntetőjogi törvényjavaslat-csomag szintén tartalmazza a terrorizmus tényállásának újrafogalmazását, de a készítők nem számolhattak a terrortámadással, illetve annak a jogalkotásra gyakorolt hatásával.
Dávid Ibolya szerint a Btk. terrorizmussal foglalkozó pontjában, az uniós kerethatározat végleges szövegének ismeretét követően, újrafogalmaznák a terrorcselekmény tényállását. Ennek keretében mindazokat a köztörvényes bűncselekményeket részletesen felsorolnák, amelyek terrorcselekedetnek minősülnének, ha ezeket a lakosság megfélemlítése vagy a fennálló politikai-gazdasági-társadalmi rend lerombolása, illetve alapvető megváltoztatása érdekében követnék el. A büntetési tételekben szintén az EU végleges kerethatározatát vennék figyelembe, ami terrorcselekmény esetén -- többek között -- az emberrablást, a közérdekű létesítmények működése elleni akciókat, valamint a lőfegyverrel, illetve robbanószerrel való visszaélést várhatóan tíz, míg az emberölést húsz év szabadságvesztéssel büntetné.