Magas magyar rezsiköltségek

Az Eurostat összesítése szerint 2000-ben a magyar háztartások a GDP 52 százalékának megfelelő összeget költöttek fogyasztásra. Az uniós statisztikai szabványok szerint (de a nemzeti statisztikai hivatalok által) készített adatokból kiderül, hogy a háztartási fogyasztás aránya a GDP-hez képest a tagjelöltek közt Romániában a legnagyobb (74 százalék), s a legkisebb rátát magukénak mondható magyaroknál éppen csak magasabb a szlovákok (53 százalék), illetve a csehek (54 százalék) mutatója.

A háztartási fogyasztás szerkezetének összehasonlítása viszont azt mutatja, hogy a magyarok a kelet-közép-európai tagjelöltek között páratlanul sokat költenek rezsire ? a teljes háztartási fogyasztási kiadások 19,5 százalékát ?, vagyis lakhatásra, vízre, elektromos áramra, gázra és egyéb fűtőanyagokra összesen. A többi tagjelölt átlaga 15 százalék körül mozog, de a szlovének mutatója csupán 10,7 százalék.

A magyarok távközlésre is többet költenek arányaiban (4,4 százalékot), mint bármely más kelet- és közép-európai tagjelölt - derül ki az Eurostat fogyasztási szokásokról szóló kiadványából. Viszonylag keveset fordítanak azonban honfitársaink ruházkodásra: 6,6 százalékot, ami a legalacsonyabb ráta a tagjelöltek közt. A kiadások zömét természetesen Magyarországon is az élelmiszerek viszik el - ennek aránya egyfajta életszínvonalbeli mutatónak is tekinthető szakemberek szerint: minél nagyobb arányban kényszerül a lakosság jövedelmét élelmiszerre költeni, annál alacsonyabb az életszínvonala. Árulkodó adat tehát, hogy az EU-ban legmagasabb rátát (21,2 százalékot) elérő Portugália mutatója is kedvezőbb a tagjelöltek közül legjobb adatot magáénak mondó Csehországénál (25,2 százalék).

Szintén tekinthető egyfajta életszínvonal-mutatónak az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, amely 1990 és 2000 között valamennyi tagjelölt esetében sokat emelkedett - százalékban kifejezve a legkevesebbet éppen Magyarországon. Részben a környezetvédelmi tudatosság mércéjeként is felfogható viszont az az Eurostat-adatsor, amely a személygépkocsik üzemanyag-felhasználását mutatja az üzemanyagok fajtája szerint. Ebből kiderül, hogy ólmozatlan benzint leggyakrabban a lett autósok használnak (ez az üzemanyagfajta teszi ki a teljes felhasználás 69,9 százalékát ebben a balti országban), ezzel szemben Bulgáriában a tankolások 90,3 százaléka során még mindig ólmozott benzin kerül a tartályba. Magyarország e téren középtájt helyezkedik el.