A módosabbak járnak igazán jól

Kiemelkedő eredményeket hozott az új lakástámogatási rendszer tavaly - a lapunk birtokába került adatok szerint. Ugyanakkor a számok mögé nézve megállapíthatók annak gyengeségei, illetve hosszabb távon kedvezőtlen hatásai is - állítják kutatók. Bár az elmúlt év közepén még csupán egyharmada fogyott el a Pénzügyminisztérium (PM) kezelésében lévő, lakástámogatásra fordítható keretnek, az év végére sikerült túllépni azt. Igaz, ehhez az is kellett, hogy év közben kormányhatározattal 4,9 milliárdot az eredeti előirányzatból átcsoportosítsanak a gazdasági (négymilliárdot), illetve a belügyi tárcához (900 milliót). A tényleges lakástámogatási összeg az év végén 4,6 százalékkal múlta felül az 57,7 milliárdra módosított tavalyi tervszámot. Az eredeti előirányzattól viszont kissé (3,6 százalékkal) elmaradt.
Különösen látványosan alakultak a kamattámogatási adatok, hiszen a tervezett 2,4 milliárd forint kétszeresénél is többet, 5,39 milliárdot folyósítottak ilyen címen. Az adatok tanúsága szerint májusra kezdtek belelendülni a hitelkérelmek, azt követően havonta (augusztus kivételével) jóval 500 millió forint fölött alakultak a támogatási kifizetések. Novemberre pedig a 750 milliót is meghaladták. Várható, hogy ez a tendencia idén az év első hónapjaiban tovább folytatódik. Mindez kis időbeli eltolódással pontosan leképezi a bankoknál jelentkező lakáshitel-felvételek alakulását: az adatok már novemberben is igen impozáns értéket mutattak, decemberben pedig az építési kölcsönök állománya rekordmértékben nőtt.

Nem tartja túlságosan szerencsésnek a kamattámogatások jelenlegi rendszerét Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Kft. ügyvezető igazgatója, hiszen bizonyos feltételek megléte esetén a hitel felvevője akár ingyen is hozzájuthat a kölcsön összegéhez. A jelenlegi gyakorlat a módosabbaknak kedvez, ezért véleménye szerint mérlegelni kellene a feltételek átalakítását. Mindazonáltal kedvezőnek mutatkozott a rendszer a lakásszféra egészét tekintve - tette hozzá -, hiszen a támogatott hitelek mellett a piaci kölcsönök állománya is növekedett, s ez az egész lakáspiac mobilitását indította el. Hegedűs József, a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója szerint is jó irányban mozdult el a lakáspolitika, ám ő is kifogásolja, hogy a jelenlegi rendszer nyújtotta lehetőségekkel a szegényebb rétegek kevésbé tudnak élni, mint a gazdagabbak. Utóbbiak jó befektetésnek tekintik a kedvező hitelekkel megvásárolt ingatlant, felszabadult pénzüket pedig máshol fialtatják. A lakáspolitika irányítóinak szembe kellene nézniük ezzel az ellentmondással. A szakember ugyanakkor nem tartja rossz iránynak a hitelfelvételek könnyítését. Az átlagos európai uniós adatok szerint a GDP 30 százalékát teszi ki a kölcsönállomány - a legrosszabb statisztikát felmutató Görögországban 5-öt -, nálunk viszont mindössze 2 százalék körül alakul ez az arány. Kellenek tehát a támogatások, de racionálisabb, kiegyensúlyozottabb arányok meghatározására van szükség - fogalmazott.