BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bejelentési haladékot kérnének az adótanácsadók is

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete (MAKSZE) a pénzmosás elleni törvény szigorításai miatt, amely a könyvelőkre is kiterjeszti a bejelentési kötelezettséget pénzmosás gyanúja esetén. Az egyesület állásfoglalása szerint a pénzmosás gyanújának bejelentése nem lehet állampolgári kötelezettség, s nem vezethető le az alkotmányból. Emellett további alkotmányossági problémát vélnek felfedezni abban, hogy míg a külső könyvelési szolgáltatást végző köteles eleget tenni a bejelentési kötelezettségnek, addig ez nem terjed ki azokra a könyvelőkre és cégeikre, akik saját maguk s nem külső könyvelővel végzik számviteli elszámolásaikat, s szerintük ez hátrányosan megkülönbözteti a könyvelésüket külső vállalkozással végeztető cégeket.

Beadványa mellett a MAKSZE tegnap elfogadott állásfoglalásában kezdeményezte, hogy - az ügyvédekhez és a közjegyzőkhöz hasonlóan - november végéig a könyvelőkre és az adótanácsadókra is függesszék fel a pénzmosás elleni új jogszabály végrehajtását a szigorítások (észrevételeik figyelembevételével történő) módosítása céljából. Az egyesület - többek között - azt javasolja, hogy vegyék ki a könyvelőket a törvény hatálya alól, töröljék a kapcsolattartó személyek kijelölésére vonatkozó előírásokat, míg a könyvelőcégek számára készülő mintaszabályzatokat kormányrendelet formájában tegyék közzé.

A MAKSZE tegnapi állásfoglalására a Pénzügyminisztérium egy közleményben reagált, amely szerint Magyarországnak jól felfogott érdeke és az európai uniós csatlakozási folyamatban is fontos, hogy a törvények adta lehetőségeken belül hatékonyan lépjen fel a pénzmosás ellen, s a MAKSZE képviselőjével január 10-én egyeztettek a törvény végrehajtását pontosító mintaszabályzat tartalmáról. A könyvelőkre vonatkozó szigorításokkal kapcsolatban a lapunk által megkérdezett szakértők kérdésünkre kifejtették: a pénzmosás-bejelentési kötelezettség azért nem terjed ki a könyvelésüket saját munkatársaikkal elvégeztető vállalkozásokra, mert még pénzmosás gyanúja esetén sem várható el a könyvelést végzőktől, hogy saját munkáltatójukkal szemben tegyenek bejelentést a rendőrségen.

Az Ab már korábban is állást foglalt MAKSZE beadványához hasonló kérdésben, ugyanis a pénzintézetek már 1994 óta kötelesek eleget tenni a pénzmosás bejelentési kötelezettségnek. A rendelkezést sérelmezők beadványt nyújtottak be az Ab-hez, de a testület 1998-ban meghozott döntésében az alkotmánnyal összeegyeztethetőnek találta a pénzmosás elleni törvénynek a bejelentési kötelezettségre vonatkozó pontját.

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesülete (MAKSZE) a pénzmosás elleni törvény szigorításai miatt, amely a könyvelőkre is kiterjeszti a bejelentési kötelezettséget pénzmosás gyanúja esetén. Az egyesület állásfoglalása szerint a pénzmosás gyanújának bejelentése nem lehet állampolgári kötelezettség, s nem vezethető le az alkotmányból. Emellett további alkotmányossági problémát vélnek felfedezni abban, hogy míg a külső könyvelési szolgáltatást végző köteles eleget tenni a bejelentési kötelezettségnek, addig ez nem terjed ki azokra a könyvelőkre és cégeikre, akik saját maguk s nem külső könyvelővel végzik számviteli elszámolásaikat, s szerintük ez hátrányosan megkülönbözteti a könyvelésüket külső vállalkozással végeztető cégeket. Munkatársunktól-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.