BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fegyelmezett a magyar munkaerő

Bár Magyarországon a GDP nemzetközi összehasonlításban is jelentősen, évi 4-5 százalékkal emelkedik, növekedése mindössze 1 százalék körüli foglalkoztatotti létszámbővülést képes előidézni - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. nemrég közzétett tanulmányából.

A vállalkozások számának növekedésével nem áll arányban foglalkoztatási képességük gyarapodása - hangsúlyozzák kutatók. A munkavállalók 40 százaléka a 250 fő feletti cégeknél áll alkalmazásban, a mikro-, a kis- és a középvállalkozások foglalkoztatják a létszám csaknem 60 százalékát. Az évtized végére az állami foglalkoztatás a nagy szolgáltató rendszerek esetében maradt jelentős: az energiatermelésben, a szállítás, posta, távközlés terén, illetve egyéb személyi szolgáltatásban.

A külföldi érdekeltségű cégek foglalkoztatási súlya közel kétszerese az államinak a versenyszférában. Humánpolitikai szempontból ők példamutató szerepet töltöttek be azzal, hogy új vezetési, szervezési módszereket, munkakultúrát vezettek be, ám a magyar munkaerő szakképzettségében rejlő erejét a belföldi munkáltatók mégis jobban ki tudták használni - állapítják meg a kutatók. A külföldi működőtőke túlnyomó többségét az jellemzi, hogy a magyar munkaerő szakképzettségét nem igazán értékelte, hiszen a betelepített technológia nem vagy csak kevéssé igényelte azt. A konkrét szakismereteknél sokkal fontosabb szempont volt a munkaerő fegyelmezettsége, precizitása, motiválhatósága, formálhatósága, alkalmazkodóképessége. Mindezek tükrében elmondható, hogy a betelepült külföldi működőtőke "lefölözte" a magyar munkaerőt. A multinacionális vállalatoknál dolgozók átlagos életkora jóval alacsonyabb a hazai átlagnál, ugyanakkor az alkalmazottak nem a pályakezdők közül kerültek ki. Összességében a külföldi működőtőke munkahelyteremtő képessége rendkívül nagy pozitívumként értékelendő, de nem téveszthetjük szem elől, hogy elpazarolta a korábban felhalmozott magyar szakismeret egy részét - olvasható a tanulmányban.

A fővárosban és Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag teljessé vált a foglalkoztatás az évtized harmadik harmadára. Ezekben a térségekben a segédmunkások havonta bruttó 80-100 ezer, a szakmunkások 150 ezer forintot, a diplomások 300 ezer és egymillió forint között kereshetnek. A befektetőkkel leginkább telített országrészekben az adott területre jellemző magyar átlagkereset 2-2,5-szeresének kínálása esetén - a magas kvalifikációs igényeket kívánó munkakörökre meghirdetett pályázatokra - hússzoros a túljelentkezés. A külföldi tulajdonban lévő cégeknél az átlagos bruttó keresetek országosan 60 százalékkal magasabbak annál a hazai átlagkeresetnél, amibe ők is beleszámítanak.

Sokat hangoztatott probléma, hogy a foglalkoztatás aránya elmarad az EU átlagától, illetve a tizenötök által kívánatosnak minősített 70 százalékos aránytól is. A GKI prognózisa szerint ez a ráta 2010-re a 68 százalékot éri el. Jól kitapintható, hogy az alacsony hazai bérek a háztartásba visszavonult, egyébként még használható munkaerőt nem motiválják a legális munkaerőpiacra történő visszatérésre, főleg amiatt, hogy ez a kör olyan nettó keresetet képes elérni, amely megegyezik a feketegazdaságban elérhető bevétellel.

A hazai befektetők számára továbbra is a foglalkoztatás költségei jelentik az elsődleges problémát. A minimálbér-emelés néhány éves távlatban kiszoríthatja a kevésbé keresett, szakképzetlen foglalkoztatottak tetemes hányadát a munkaerőpiacról.

Ami a munkaerő-tartalékot illeti, a kutatók megállapítják: körülbelül 200-250 ezer főre tehető az a kör - a nem tartósan állás nélküliek, a háztartások fiatal eltartottjai, az iskolákból kikerülő pályakezdők, a fiatalabb nyugdíjasok csoportja -, amely a munkaerőpiac szívóhatása esetén önállóan vagy kis rásegítéssel vissza tud térni a munka világába. Ha a munkáltatók pótlólagos munkaerőforráshoz akarnak jutni, akkor fel kell adniuk korábbi elzárkózó magatartásukat a nehezebben kezelhetőnek vélt csoportokkal szemben. A munkavállalási korú eltartottak közel 60 százaléka azonban saját bevallása szerint nem is szeretne dolgozni, potenciálisan mégis ez az a kör, amelyik megfelelő ajánlat esetén kimozdítható lenne a háztartásokból. A jelenleginél nagyobb tolerancia szükségeltetik a 40-45 év feletti munkavállalókkal szemben, akiknek a tudása ugyan frissítésre szorul, viszont mentesek számos családi kötelezettségtől.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.