Gyorsuló bérkiáramlás és jó külső egyensúly

Az elmúlt hónapban főleg novemberi gazdasági adatok láttak napvilágot, de az inflációval kapcsolatban már az egész éves számok is megjelentek. Az elmúlt esztendő talán legkedvezőbb gazdasági eredménye a második fél évben beindult látványos dezinfláció. Az év végén már csak 6,8 százalékon állt a 12 havi fogyasztói árindex, szemben a májusi 10,8 százalékkal. Az inflációs "érzetet" növelte azonban, hogy az élelmiszerek és a szolgáltatások ára összességében átlag felett emelkedett. A ritkábban vásárolt, de nagyobb értékű tartós fogyasztási cikkek ára viszont szinte egyáltalán nem változott egy év alatt. A következő hónapokban további látványos csökkenésre számíthatunk, az év közepére 5 százalékos áremelkedési ütem sem elképzelhetetlen.

Valamivel vegyesebb a kép a külső egyensúllyal kapcsolatban. Az év legnagyobb meglepetését okozó folyó fizetési mérleg hiánya az első tizenegy hónapban 341 millió euróra, vagyis a 2000. évi időarányos deficitnek mindössze a harmadára rúgott. Ebben azonban valószínűleg komoly szerepet játszik a vállalati szektor beruházásainak elmaradása, ami az idei növekedési kilátásokat rontja.

Ami a bővülést illeti, az egykori húzószektor már most is stagnál. Az ipari termelés már egyáltalán nem bővül: a minimális exportértékesítési dinamika mellett kifejezetten csökken a belföldi eladás. Novemberben például a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a termelés volumene 1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Bár még mindig dinamikus, de már lassul a statisztikailag külön kezelt építőipar teljesítménye is. Bár 2001-ben még 10 százalék körüli lesz az ágazat növekedése, az idén a lakásépítési boom lassulása erőteljesen érinti majd a teljesítményt.

Az esztendő végére látványosan felgyorsult a reálkeresetek növekedése: az első tizenegy hónapban 6,3 százalékos volt, az év egészében - a decemberi korrekciókkal együtt - 8 százalék feletti hivatalos adat várható. A növekedésben a legjelentősebb tényező a köztisztviselői illetmények - visszamenőleges hatályú - emelése. A költségvetési szférában a vizsgált időszakban már 21,3 százalékkal voltak magasabbak a bruttó bérek, mint 2000 azonos időszakában. Fontos tényező az infláció csökkenése is. A nominálisan szinten maradó bérek ugyanis a folyamatos dezinfláció mellett egyre magasabb reálkereset-bővülést mutatnak. A versenyszektorban azonban a KSH jelentősen felülbecsli a keresetnövekedést, hiszen az 57 százalékos minimálbér-emelést akkor is növekményként kénytelen elszámolni, ha az valójában csak már meglévő jövedelmek "kifehéredéséből" származik. Így itt 2-4 százalék körüli lehet a valós reálbér-növekedés, míg a költségvetési szektorban - a választások előtti, immár hagyományosnak tekinthető, látványos béremelések következtében - a 10 százalékot is meghaladja.