Keresik a szakképzetteket

Véleménye szerint nem az a kérdés, hány külföldi jön Magyarországra dolgozni, hanem az, hogy lenyomhatják az idénymunka egyébként is rendkívül alacsony árát. Itt ugyanis nem szabályozzák a minimális napi bérszintet.

Kizárt, hogy a magyar munkaerőpiacra kedvezőtlen hatást gyakoroljon a román-magyar kormányfői megállapodás - hangoztatta az utóbbi napokban a kormányzat. A megállapodás értelmében három hónapos időtartamra úgy kaphatnak munkavállalási engedélyt a román állampolgárok, hogy a munkaügyi központok nem vehetik figyelembe, van-e az adott munkakörre magyar jelentkező. Ez az egyetlen könnyítés a román állampolgároknak a többi ország külföldi munkavállalójához viszonyítva. A kormány az ügyben úgy döntött: az idén legfeljebb .81 320 munkavállalási engedély adható ki külföldieknek. Ennél jóval kevesebb, szám szerint .37 330 fő külföldi dolgozott legálisan 2001 első felében Magyarországon.

A gépipari cégek Győr környékén azért foglalkoztatnak külföldieket, mert szakemberhiány van; mivel régóta kevés a munkaerőpiacon a minősített hegesztő vagy a gépkezelő, a munkáltatók Lengyelországból, Szlovákiából pótolják őket - tájékoztatott Farkas István. A Magyar Gépgyártók Országos Szövetségének főtitkára elmondta: ebben az iparágban nem jellemző, hogy idénymunkát végző, képzetlen munkaerőre lenne szükség.

Jó építőipari szakmunkásokra nagy lenne a kereslet, ám kevés van belőlük - mondta Nagy János. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta: kőművesből és egyéb jól képzett építőipari munkaerőből hiány van. Szerinte a környező országokból érkező munkások tudnak enyhíteni a hiányon, bár jobb volna, ha a három hónapos idénymunkára szóló munkavállalási engedély hat hónapra szólna.

Sok agrárvállalkozó örül, hogy könnyítve jutnak román állampolgárok három hónapos munkavállalási engedélyhez, hiszen a kertészetekben elvégzendő, nem gépesíthető tevékenységekhez - a gyümölcsválogatáshoz és -szedéshez - gyakran nem található elegendő ember. Tunyogi András, a Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Tanács főtitkára elmondta: a döntés eredményeként nem kizárt, hogy számos kertész fejlesztésekbe fog, mert biztosítható az ahhoz szükséges munkaerő.