Már februárban asztalhoz ülhetnek a jelöltek

A spanyolok eredetileg csak márciusra és májusra terveztek főtárgyalói, júniusban pedig külügyminiszteri szintű tárgyalási fordulókat. Most már azonban mind több jel szerint arra készülnek Madridban, hogy "az asztal mielőbbi letisztítása" jegyében februárban is asztalhoz ülnek mindazon jelölt országokkal, amelyekkel esély nyílhat további fejezetek lezárására - derült ki brüsszeli diplomáciai forrásokból. Elsősorban azon tagjelölteket érintheti ez, amelyeknek még elmaradásaik vannak az előző két fél év tárgyalási menetrendjéhez ("road map"-hez) képest. Így még az "első körös" országok közül is némelyeknél változatlanul nyitva például az adózás, a közlekedés, a bel- és igazságügy vagy a tőke szabad áramlása. E témákon már csak fajsúlyuknál fogva is célszerűnek tűnik mielőbb túllépni, utat nyitva az idei évre tervezett igazán "nagy falatok": az EU-költségvetés közel 80 százalékát igénybe vevő regionális és mezőgazdasági politika, valamint általában is a költségvetési fejezet kitárgyalása előtt.

Tekintve, hogy Magyarország a korábbi "házi feladatokból" lényegében minden, jelen körülmények között kipipálhatóval végzett már, ezért a februári pluszforduló legfeljebb akkor jöhet csak kapóra, ha módot ad az agrárfejezet úgynevezett "horizontális" (állat- és növény-egészségügyi, piacszervezési) részének a kitárgyalására. Kérdés, hogy a bekért kiegészítő magyar információk mennyiben elégítik ki mindenekelőtt a bizottsági igényeket, s hogy ezek alapján időre véglegessé válhat-e egy olyan közösségi álláspont, ami lehetővé teheti a fejezet ezen részének néhány héten belüli félretételét. Bizottsági és diplomáciai körökben igazából egy márciusi részfejezetzárásra adnak inkább esélyt.

Az nyilvánvaló, hogy az ez évre tervezett három nagy témakör első féléves lezárása semmiképpen sem várható, a magyar fenntartások miatt nyitva maradt ügyeknél pedig - mint az audiovizuális politika vagy a versenyszabályozás - a magyarországi választások előtt aligha lesz érdemi elmozdulás.

"A spanyoloknak igazából az a gondjuk, hogy nekik már alig maradt látványosan félretehető rész. Az élenjárókkal leginkább csak az agrárfejezet horizontális témaköreinél van még mód részsikerekre, minden más előre látható módon nyitva marad náluk. Az egyetlen, amit tehetnek, hogy ezeket jól előkészítik a második fél évre, és hogy igyekeznek felhozni minden, még elmaradó tagjelöltet" - jegyezte meg ennek kapcsán egy jól tájékozott brüsszeli diplomata.

Teljes lendülettel beindult viszont a legutóbbi bizottsági stratégiai papírban kilátásba helyezett monitorozás. Eneko Landaburu bővítési főigazgató ennek kapcsán a napokban egy sajtóbeszélgetésen elmondta: a brüsszeli testület a júniusi EU-csúcsra készülő jelentésében alapvetően két területre összpontosít majd. Az egyikben a tagjelöltek részéről a korábbi tárgyalási fordulókon felvállalt kötelezettségek (jogalkotás, intézményfelállítás) teljesítését fogják tételesen számba venni. A másikban általában az adminisztrációs-intézményi kapacitás fejlesztésének pillanatnyi állapotát vizsgálják, külön is felmérve, hogy milyen előrelépésre van kilátás a tárgyalások befejezéséig és a taggá válásig.

Arra a kérdésre, vajon valóban megtörténhet-e, hogy az EU jövőjéről majdan dönteni hivatott újabb reformkonferenciát már 2003-ban - tehát mindenképpen a jelölt országok teljes jogú tagsága előtt - összehívhatják, Landaburu úgy vélte, hogy itt sok múlik majd a nizzai szerződés ratifikálásán, valamint az újabb konferenciának ajánlást tevő konvent munkájának alakulásán. "Ha a nizzai szerződést nem sikerül ratifikálni időre, akkor fel kell gyorsítani a következő kormányközi konferencia munkáját" - mutatott rá, utalva mindenekelőtt a tavalyi ír népszavazás nemleges eredménye nyomán előállt helyzetre. Ténykérdés, hogy az EU csak úgy engedheti meg magának a huszonöt tagúra bővülést, hogy ehhez a szükséges intézményi változtatásokra valóban sor került - tette hozzá. Úgy vélte ugyanakkor, hogy ha a konvent viszonylag hamar be is fejezi munkáját - ami távolról sem vehető biztosra -, és már az újabb bővítés előtt megkezdődne az újabb reformkonferencia, akkor is nyilván sikerül majd módot találni például arra, hogy tényleges döntések meghozatalával addig várjanak, amíg a megfigyelőként mindig is részt vevő jelöltek is tagokká, így szavazóképesekké válnak.

pluszfordulóján Valószínűleg februárra is külön tárgyalási fordulót iktat be az első féléves spanyol EU-elnökség a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására. A lépés legfeljebb az agrárfejezet vonatkozásában érintheti a magyar delegáció munkáját. Fóris György - Brüsszel-->