BUX 39,691.46
-1.42%
BUMIX 3,756.39
-0.24%
CETOP20 1,681.37
-1.54%
OTP 8,500
-3.41%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
ENEFI 191.5
-8.37%
0.00%
-0.47%
ZWACK 16,850
-0.30%
0.00%
ANY 1,460
+2.10%
RABA 1,125
-0.88%
0.00%
+0.99%
0.00%
-1.08%
+1.67%
0.00%
-3.34%
0.00%
-0.13%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,500
-0.64%
+0.92%
ALTEO 2,890
-2.69%
0.00%
+0.56%
0.00%
0.00%
-0.68%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.25%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+3.90%
0.00%
+2.27%
+2.00%
-1.96%
GOPD 12,300
+36.67%
OXOTH 3,520
-0.56%
-5.66%
NAP 1,296
-0.31%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Pártok gazdaságpolitikai elképzeléseiről az AmChamben

Az állam gazdasági szerepvállalásáról, az energiapiaci árképzés elveiről, de az elmúlt négy év jövedelemelvonásának a mértékéről is vita bontakozott ki a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham in Hungary) fórumán. Munkatársainktól

A Magyarország jövője 2002-2007 című rendezvényen négy párt politikusai, illetve a kamara szakértői ismertették álláspontjaikat előre megadott témákban, s válaszoltak néhány, a helyszínen felmerült kérdésre. A Fidesztől Rogán Antal alelnök, az MDF képviseletében Boros Imre, PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter, a szocialisták nevében Kovács László elnök, a szabad demokraták delegáltjaként pedig Kuncze Gábor elnök vett részt a tanácskozáson, amelyen öt témakör került terítékre.

Gazdasági kilátások

A hosszú távú növekedés fenntartásához a kormánypártok képviselői szerint folytatni kell az elmúlt négy évben alkalmazott gazdaságpolitikát. Az ellenzéki pártok elnökei szerint az életkörülmények javítására, a jogállami normák betartására, a terhek csökkentésére van szükség. Rogán Antal szerint szakítani kell azzal a dogmával, hogy helytelen az állam szerepvállalása a gazdaságban - szerinte az infrastruktúra-fejlesztés jól bizonyítja igazát. Boros úgy látja, az egyensúlyi feltételek megőrzésével folytatódhat a növekedés, s ezért követendő a kis- és közepes vállalkozások lehetőség szerint uniós támogatásokra is támaszkodó erősítése, valamint a külföldi befektetések további elősegítése olyan területeken is, mint például a környezetvédelem. Kovács a jóléti rendszerváltás programjára helyezte a hangsúlyt, amelynek révén a középosztályhoz tartozók arányát a lakosság jelenlegi egynegyedéről a kétharmadára szeretnék bővíteni. Szerinte a növekedés fenntartásához az életkörülmények javítására van szükség, a családtámogatási rendszer megváltoztatásával, az adókedvezmények kibővítésével minél szélesebb körre. Kuncze úgy véli: a terhek csökkentése elengedhetetlen a magyar gazdaság dinamizálásához. Pártja mérsékelni kívánja az államháztartás újraelosztó szerepét, s kiszámítható gazdaságpolitikát ígér.

Pénzügyek

A kormányzat részéről felszólalók az adópolitika meglévő arányainak a fenntartására, illetve a külföldi befektetések adókedvezményeinek a megőrzésére helyezték a hangsúlyt, a társasági adó kivételével. Az ellenzéki pártok adócsökkentést szorgalmaztak. Tállai András (Fidesz), a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára kijelentette: legalább 2011-ig fenn akarják tartani a magyarországi külföldi befektetéseknek az uniós csatlakozás előtt szerzett, garantált adókedvezményeit. A jövedéki adó tekintetében viszont a polgári kormány el akarja érni az unió által megszabott mértéket. A személyi jövedelemadó kulcsai véleménye szerint megfelelnek az uniós átlagnak. Burány Sándor (MSZP) képviselő utalt arra, hogy pártja nem adóztatná meg a minimálbért, a legmagasabb adókulcsot pedig az átlagjövedelem kétszeresénél vezetné be. Megszüntetnék a 4500 forintos eü-hozzájárulást. Kuncze szerint az SZDSZ eltörölné az árfolyamnyereség-adót, mivel az fékezi a befektetéseket.
Richard Pelly az AmCham képviseletében azt hangoztatta, hogy a pénzügyi szektorban nincs szerepe az állami tulajdonú bankoknak. Boros Imre ezzel vitába szállt. Szerinte az állami szektort nem lehet innen kiszorítani, nem utolsósorban a kisvállalkozások érdekében.

Versenyképesség

Akar László, a szocialista párt gazdasági kabinetjének vezetője vitába szállt a korábban felszólaló Tállaival, aki szerint míg 1998-ban még 45 százalék volt a jövedelemelvonás mértéke Magyarországon, addig idén már csak 38 százalékos lesz. Akar szerint két különböző számítási módszer keveredik ebben a megközelítésben, valójában azonban a jövedelemelvonás mértéke ma is nagyjából akkora, mint négy évvel korábban. Tállai szerint a PM azonos adatbázisokat vetett egybe. A szocialista álláspont szerint egyébként az adócsökkentés, a kedvezmények kiterjesztése az innováció területére fontos összetevője a versenyképességi kérdésnek is. Rogán Antal a közszféra hatékonyabbá tételét többek között a digitális állami szolgáltatások, például az elektronikus adóbevallás rendszerének a kiépítésével képzelné el. Utalt továbbá az ipari parkok fejlesztésének szükségességére, továbbá hogy támogatni kell a kis- és középvállalkozásoknak a tudásmenedzsment megerősítésére irányuló befektetéseit.

Egészségügy

A nagy parlamenti pártok szakértői egyetértenek abban: az egészségügyi befektetés lassú, ám garantált gazdasági növekedést biztosít az országnak. Ezért a következő öt évben a jelenlegi közel 5-ről 7-8 százalékra kell emelni az ágazat közkiadásainak GDP-részesedését, át kell alakítani az intézményrendszert és a gyógyítás finanszírozását. Rogán az egészségügyi alapellátás fejlesztésében látja a lakosság rossz egészségi állapota javításának lehetőságát. A tíz évre meghirdetett népegészségügyi program a másik fontos összetevőt, a betegségek megelőzésének célját szolgálja. Kiss Gyula, az MDF egészségügyi szakértője szerint a kiegészítő biztosítások ösztönzésével és az ellátás szektorsemleges finanszírozásával az elengedhetetlen tőkebevonást lehet megvalósítani a gyógyítóágazatban. A szocialista Vojnik Mária szerint a szocialisták a finanszírozás megújítása mellett járulékreformot is meghirdetnek, s programjuk szerint regionális biztosítási kasszákat kell létrehozni. A szabad demokrata Molnár Lajos számítása szerint az elmúlt tíz évben 17 százalékkal csökkent az ágazatra fordított közkiadások reálértéke, miközben 77 százalékkal nőttek a magánkiadások. Az 50-60 éve megdermedt egészségügyi rendszer radikális változtatásra szorul, a gyógyítás finanszírozásával együtt kell átalakítani az intézményrendszert. S ha az OEP monopóliuma helyett több biztosító működne, a versenyhelyzet takarékosságra, a betegellátás színvonalának növelésére ösztönözné az egészségügyi szolgáltatókat - mondta.

Oktatás

Az MDF-es Závodszky Géza Délkelet-Ázsia országait hozta föl követendő példaként, ahol a GDP 15-17 százalékát fordították oktatás céljára, mert felismerték: csak tudással lehet a fejlett országok közé emelkedni. Úgy véli, hogy a jelenlegi 6 százalékos hazai GDP-részesedést 2-3 éven belül 10-re kell emelni, s prioritást kell biztosítani az idegen nyelv oktatásának. Az MSZP jónak tartja a magyar nyelvtanárokat, a bajt a magán- és a közoktatásban dolgozók fizetése között meglévő hétszeres különbségben látja. Hiller István érettségihez kötné a nyelvtudás elsajátítását, s az egész életen át folyó oktatás híve. Felhívta a figyelmet a romák oktatásának fontosságára, amit már az óvodában el kell kezdeni. A szabad demokrata Horn Gábor a nyitott és szabad iskolák híve. Szerinte csökkenteni kell a kötelező tananyagot, el kell érni, hogy a gyerekek szívesen járjanak iskolába. Nem a nyelvtanárokkal van baj, hanem azzal, hogy a korábbi mindennapi helyett ma legfeljebb heti 2-3 idegen nyelvóra van az iskolákban. Rogán Antal eredménynek tartja, hogy nőtt a felsőfokú képzésben részt vevők száma, amit a tandíj eltörlése mellett a diákhitel lehetősége is segít. Ez utóbbit jelenleg 70 ezren igénylik. A kormány célja, hogy a következő négy évben a jelenlegi 4,4 százalékról 5,3-ra emelje az oktatás GDP-ből való részesedését.

Munkatársainktól Lambert Gábor-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek