Szakszervezetek együttműködése az MSZP-vel

A Világgazdaság körkérdésére adott válaszaikban lényegében nem volt különbség a parlamenti pártok között a tekintetben, hogy milyen a kapcsolatuk az érdek-képviseleti szervezetekkel. A Fidesz, az FKGP, az SZDSZ és a MIÉP nem kötődik intézményesen a szakszervezetekhez. Mint politikusaik elmondták: egyes szakmai kérdésekben természetesen egyeztetnek a megfelelő érdek-képviseleti tömörülésekkel. Többen azt is hangsúlyozták, hogy a szakszervezeteknek és a pártpolitikának teljesen el kell különülniük, az előbbi ugyanis kifejezetten munkavállalói érdekképviselet. A parlamenti pártok közül egyedül az MSZP országos listáján szerepel két szakszervezeti vezető neve, ám ők "saját jogon" jutottak nem éppen befutó helyhez. Schalkhammer Antal (51. hely) egyéniben is megméreti magát, Vadász János (107. hely) pedig az MSZP baloldali tömörülésének egyik vezető alakja.
A szocialisták - mint egyre jobban igyekeznek hangsúlyozni - nem kötöttek választási megállapodást a szakszervezetekkel, még "annyira sem", mint 1998-ban, amikor az MSZOSZ-nek csak a szociáldemokrata platformjával szövetkeztek. Az MSZP egyszerre törekszik együttműködésre és távolságtartásra, ezt jelzi, hogy tegnap a párton kívüli miniszterelnök-jelölt írt alá 35 szakszervezeti vezetővel egy hangsúlyozottan programalapú együttműködési nyilatkozatot. A két fél egyebek között a társadalmi párbeszéd intézményének helyreállítását, 300-400 ezer új munkahely megteremtését, a bérek 25 százalékos vásárlóérték-növelését, a közalkalmazotti bértábla azonnali korrekcióját és a munkaidő heti 38 órára csökkentését tűzte zászlajára. Mindemellett a szakszervezetek vállalják a közösen elfogadott programok ismertetését a tagságuk körében. Medgyessy Péter mellett az MSZOSZ vezetője, Sándor László, a tömörülés több ágazati szakszervezete és három kisebb szakszervezeti szövetség írta alá a dokumentumot. A Liga Szakszervezetek is csatlakoztak a megállapodáshoz, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség kész tárgyalni - tájékoztatta lapunkat Kiss Péter parlamenti képviselő.

A hazai érdekképviseletek európai társaiknál is nagyobb mértékben gyengültek, veszítettek taglétszámukból az elmúlt években - nyilatkozta lapunknak Tóth András. Az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa szerint a megmaradt tagság ugyanakkor heterogénebbé vált, és tény, hogy e hatások következtében a szakszervezetek lényegesen kevésbé képesek politikailag aktiválni soraikat, mint korábban. Így a pártok is kevésbé érdeklődnek irántuk. Éppen ezért is fontos lehet a tegnapi megállapodást aláíró szakszervezetek számára az, hogy az MSZP nyit a munkavállalók felé, és hogy felvállalja az érdekképviseletek célkitűzéseit - hangsúlyozta a kutató. Ugyanakkor a jelenlegi kiélezett választási küzdelemben minden szavazat számíthat a pártoknak is, így a megállapodással az MSZP is nyerhet. Az érdekképviseletek gyengülése az egész kontinensen jellemző, ám máshol még így is erősebb a politikai kötődésük - igaz, ez történelmileg alakult így. Számos országban a politikai jobb- és a baloldal egyaránt ápol szoros szakszervezeti kapcsolatokat. Jelentős különbség azonban az európai és a magyar szakszervezeti rendszerben, hogy az előbbinél az ágazati alapú, ezáltal jelentősebb erődemonstrációkra képes szerveződések vannak többségben, míg nálunk a kisebb, munkahelyi szintű tömörülések.