Széchenyi-terv: eddig ötmilliárdot folyósítottak

A magyar vállalkozások egy forint állami támogatással átlagosan négy forint értékű beruházást hoznak létre, a külföldi tulajdonúak átlagban kilenc forint értékűt, azaz több mint kétszer nagyobb volumenűt - derül ki egyebek között a Széchenyi-terv 2001. évi pályázatai eredményeinek elemzéséből. A nyertes cégek több mint 90 százaléka magyar tulajdonú, ők kapták az eddig megítélt támogatások közel háromnegyedét. A megvalósuló beruházási érték 51 százalékát a magyar tulajdonú társaságok hozzák létre.

A Széchenyi-terv keretében létrejövő 386,6 milliárd forint értékű beruházás több mint fele (220 milliárd) a magyarországi autópályák és vonzáskörzetük, továbbá a nyugati határszél (84-es és 85-ös főközlekedési útvonal) és a Duna mentén jön létre. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a közlekedési infrastruktúra (köz-, vasút, vízi út) továbbra is döntő szerepet játszik a beruházások letelepítésében. Másrészt a beruházásokat az sem "riasztja vissza", hogy e területeken kimerülőben van a szabad munkaerőforrás, egyes térségekben már most hiány van.
A Széchenyi-terv programjaihoz kapcsolódóan 2001-ben összesen 13 629 pályázat érkezett. Az eddig elbírált 9373 közül 7339, azaz a pályázatok több mint háromnegyede kapott támogatást. A beérkezett pályázatok közel fele (46 százalék) gazdasági társaságoktól érkezett. Magánszemélyek nyújtották be a pályázatok 33, önkormányzatok a 11, egyéni vállalkozók az 5, "egyéb" a 4 és egyházak az 1 százalékát. Az utóbbiak támogatása főként a lakásprogramon keresztül valósul meg.
Az önkormányzatok döntően a lakás, a regionális gazdaság- és turizmusfejlesztési pályázatokon keresztül részesülnek állami támogatásban. A legnagyobb összegű támogatást (több mint 20 milliárd forintot) eddig a lakásprogramból kapták. Ez a helyhatóságoknak megítélt összeg 66,2 százaléka. A bérlakásprogramban megvalósuló lakásszám, valamint a megítélt támogatás tekintetében is Kelet-Magyarország önkormányzatai szerepelnek a legeredményesebben. A pályázaton nyertes önkormányzatok által felépítendő bérlakások száma Budapesten, Somogy és Békés megyében a legnagyobb. Eddig a legtöbb állami támogatást bérlakások építésére a főváros, Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kapta.

Az összes igényelt támogatás (a lakossági energiatakarékossági pályázatok nélkül) közel 90 százaléka 25 millió forint alatti, és mintegy kétharmada ötmilliónál kevesebb. Egymillió forint alatt igényelt a beérkezett pályázatok 32 százaléka, egy- és ötmillió forint között 30 százaléka, míg 5-25 millió között 24 százaléka.

A legtöbb nyertes pályázatot az energiatakarékossági (40 százalék) és a vállalkozáserősítő program (34 százalék) keretében hirdették ki. Az előbbi keretében főleg magánszemélyek pályáztak kis támogatási igénnyel (erre a célra az eddig megítélt összeg 3 százaléka jutott). A vállalkozáserősítő program könyvelheti el a legtöbb fejlesztési pénzt (33 százalék). Ezt követi a turizmusfejlesztési program 32 százalékkal. Ezek révén valósul meg a létrejövő beruházásoknak több mint 80 százaléka.

Tavaly a támogatások 60 százaléka (56 milliárd forint) a vállalkozások által benyújtott pályázatoknak jutott, ami összesen több mint 310 milliárd forintnyi fejlesztés létrejöttét segíti elő. A támogatások fennmaradó része (30 milliárd forint) az önkormányzatokhoz került, melynek 66 százalékát bérlakásépítéshez, 26 százalékát turizmusfejlesztéshez, 7 százalékát regionális gazdaságépítéshez, 1 százalékát energiatakarékossági programokhoz használják fel, több mint 60 milliárd forintnyi beruházási értékben.
A nyertes pályázatok 14 százaléka érkezett Budapestről. Az eddig megítélt összegek 10 százaléka jutott a fővárosra. A többi sikeres pályázat közel fele-fele arányban érkezett a Dunántúlról, illetve a keleti térségekből. A megítélt támogatáson is testvériesen osztozik a két országrész.