Diplomáciai megfontolások alapján először - december 11-én - a kontinentális Kína lett a WTO tagjává nyilvánítva, Tajpej felvételét pedig néhány héttel későbbre időzítették. Peking eredetileg arra törekedett, hogy Tajvan ne különálló entitásként, hanem az anyaállam egyik - önálló vámterületként fennálló - provinciájaként nyerjen tagságot. A január elsejei csatlakozást ennek ellenére is üdvözölték, mégpedig úgy, mint "kínai Tajpej" felvételét. A tajvani szoros két partja közötti kereskedelem liberalizálásától különösen sokat várnak a szigeten, ahol máris tárgyalásokat javasoltak a közlekedési-szállítási viszonyoknak a WTO-előírások szerinti normalizálására. Az egyeztetések előtt álló problémákat azonban jelzi Peking azon válasza, hogy ezt a területet "belső ügynek" tekinti - számolt be a Kyodo News.

A 23 milliós lakosságot számláló és a világ 14. legnagyobb gazdaságát működtető Tajvan eddig is a világ egyik legnyitottabb piaca volt, néhány szektor azonban élvezett bizonyos védettséget. A személyautók bevitelére eddig 60 százalékos vámot tartottak érvényben, amit egy csapásra 16 százalékra kellett mérsékelni. Jelentős védelemben részesítették a mezőgazdasági termelést is, ezért az itt végrehajtandó piacnyitás csökkenti majd a munkaerő iránti keresletet ? írja a Taiwan Business News.

Az iparcikkek körében van 2000 olyan tétel, amelyeknél viszonylag szerény mértékben szállítják le a vámokat, mégpedig a mostani, átlagosan 6,03 százalékról 5,78-ra. Összesen több mint 3000 mezőgazdasági terméknél viszont 21-ről 14 százalékra csökkennek az átlagos vámtételek. A papír- és acéltermékek esetében három éven belül kell végrehajtani a vámcsökkentést. A tajpeji kormányzat összességében jelentős költségvetési bevételektől fog elesni, ennek ellenében viszont fontos külpiacok válnak könnyebben hozzáférhetővé az exportőrök számára, emellett fórum nyílik a külgazdasági érdekek érvényesítésére.