Támogatást váró települések

Tavaly 458 forráshiányos önkormányzat igényelt 6,3 milliárd forint támogatást a belügyminiszteri keretből. A költségvetési törvény 1,2 milliárdot tervezett erre a célra, de lehetőség volt fel nem használt előirányzatok átcsoportosítására, így csaknem 1,5 milliárd forintot osztottak szét 369 helyhatóság között. A 2000. évhez hasonlóan az önkormányzatok többsége tavaly is Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei. A pénz felhasználásáról szóló tájékoztatás holnap kerül az Országgyűlés önkormányzati bizottsága elé.

A központi költségvetés 1991 óta egyre növekvő összeggel támogatja azokat az önkormányzatokat, amelyek az állami normatívákból és saját forrásaikból a település működőképességét sem tudják biztosítani. Tavaly minden korábbinál több, összesen 1200 önkormányzat 13,6 milliárd forintos igénye bizonyult jogosnak. Mivel a büdzsé 10,5 milliárdot szánt erre a célra, ezt az összeget is átcsoportosítással teremtették elő. Emellett a törvény által szabályozott támogatási lehetőség mellett hozta létre két éve az Országgyűlés a belügyminiszteri keretet. Ennek indoka többek között az volt, hogy szigorodtak az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatásának feltételei, s sok település nem tud egyik évről a másikra eleget tenni a megváltozott előírásoknak. A tapasztalatok szerint sok az olyan helyhatóság is, amelynek egyszeri, előre nem látható gondja akad, s ha ez megoldódik, a továbbiakban kiegyensúlyozottan tud gazdálkodni. Az ellenzék viszont kifogásolta, hogy a tárca vezetőjének nem előre meghatározott, szabályozott feltételekkel kell elosztania a pénzt, s csak utólagos beszámolási kötelezettsége van.

A nem következetes elosztást az Állami Számvevőszék is több ponton bírálta a 2000. évi támogatások vizsgálatáról szóló jelentésében. A tavalyi keret elosztását már szabályozta egy belügyminisztériumi utasítás.

Lamperth Mónika, az önkormányzati bizottság szocialista alelnöke lapunknak kijelentette: bár a testület tájékoztatást kap, valójában a képviselők nem tudják, hogy a 369 önkormányzat közül melyik pontosan miért kap támogatást. A miniszteri keret még mindig kevésbé átlátható, mint a működésképtelen önkormányzatok törvény által szabályozott támogatási kerete. Az azonban egyértelmű, hogy a magyar helyhatóságok több mint harmada működésképtelen, s elsősorban a kistelepülések vannak különösen nehéz helyzetben. A bizottság alelnöke elsősorban az önkormányzati finanszírozási reform elmaradását kifogásolja.