Választási ciklus a béralakulásban

Az első kilenc hónapban még "csupán" 4,9, az első tízben pedig már 5,7 százalékos volt a reálértéken számított keresetbővülés, vagyis az év utolsó harmadában igen erősen felpörgött a bérkiáramlás. Egy hónap alatt többnyire 1-3 tized százalékpontos változást szokott regisztrálni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Különösen az év vége felé nehéz jelentősen javítani a reálkereseti adaton, hiszen a mutatószámba több változatlan hónap mellé csupán egy új kerül be.

Az ennél jóval nagyobb változást több tényező együttes hatása okozta. A legjelentősebb a köztisztviselői illetmények - visszamenőleges hatályú - emelése. A költségvetési szférában a vizsgált időszakban már 21,3 százalékkal voltak magasabbak a bruttó bérek, mint 2000 azonos időszakában. Ezen kívül a gyorsuló keresetkiáramlás irányába hatnak az év közben meghozott egyéb béremelési döntések, amelyek minden egyes újabb hónappal egyre nagyobb súllyal szerepelnek a mutatóban. Fontos tényező az infláció csökkenése is. A nominálisan szinten maradó bérek ugyanis a folyamatos dezinfláció mellett egyre magasabb reálkereset-bővülést mutatnak.

Az adatok arról is árulkodnak, hogy e bővülés szinte kizárólag a költségvetési szektorban zajló bérfolyamatok eredménye. A versenyszférában az utóbbi hónapokban azonos szinten maradt a bruttó keresetnövekedés, vagyis itt csupán a dezinfláció áldásos hatásának köszönhetően emelkedtek a reálkeresetek. Ennek üteme egyébként már messze alulmúlja a költségvetési szektorban megvalósuló növekedést. Előbbiben 16-18, utóbbiban 30 százalék feletti volt a bruttó keresetemelkedés szeptember-novemberben.

A novemberben regisztrált 6,3 százalékos reálkereset-emelkedésre a gyerektámogatási adókedvezmény utólag történő elszámolása további 1,4 százalékpontot tesz rá, a folytatódó inflációcsökkenés pedig decemberre további 0,2 százalékpontot. A költségvetési szektorban megemelkedő bérek pedig további néhány tizedet tesznek hozzá a számhoz, azaz év végére 8 százalék fölötti hivatalos adat várható.

Így a tavalyi reálkereset-növekedés jelentősen meghaladja a 2000. évi igen alacsony, 1,9 százalékos ütemet, még akkor is, ha - mint többször írtuk - a KSH módszertana a minimálbér-emelés következtében láthatóvá váló, de valójában korábban is létező jövedelmeket is növekedésként számolja el. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a valós reálbér-növekedés valamivel kisebb, mint a statisztika által kimutatott. Másrészt, mivel a versenyszféra amúgy is alacsonyabb reálkereset-bővülése a valóságban még kisebb volt, a két szektorban teljesen elszakadt egymástól a keresetnövekedés.