BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Vámelőny a jugoszláv piacon

Magyarország reméli, hogy a most parafált s a tervek szerint az idén július 1-jén hatályba lépő magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodás nagy lökést ad a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak - nyilatkozott a Világgazdaságnak Major István, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára.

Különösen értékesnek nevezte a megállapodást abból a szempontból, hogy általa jelentős vámelőnyt sikerült a magyar gazdaságdiplomáciának kivívnia az Európai Unió hasonló termékeivel szemben a jugoszláv piacon. Az EU ugyanis egyoldalú aszimetriaként csak saját piacait nyitotta meg a jugoszláv áruk előtt, ugyanakkor a szabadkereskedelmi megállapodásban hazánk a hagyományos forgalom 10 százalékában vette csak figyelembe a jugoszláv gazdaság nehézségeit, s kínált aszimetriát.

A megállapodás hatálybalépésétől magyar szempontból az ipari termékek exportjának 80 százaléka azonnal vámmentessé válik, míg a jugoszláv ipari szállítmányok mintegy 90 százaléka léphet be hozzánk vám nélkül. Bizonyos érzékeny termékeknél kvótarendszert léptetnek életbe.

Az agrárkereskedelemnek ugyancsak mintegy 10 százaléka lesz vámmentes a szerződés értelmében (elsősorban a szaporítóanyagok, vetőmagok és tenyészállatok), ám Major szerint ennél jóval fontosabb, hogy az ottani instabil agrárvámrendszer (amely egyébként jórészt alacsony vámokkal operál) kiszámíthatóvá válik a magyar exportőrök számára. Belgrád ugyanis vállalta, hogy Magyarországgal szemben nem alkalmaz - az általa egyébként kedvelt - pót- vagy ideiglenes vámokat. Az agrárvámokat ráadásul úgy állapították meg, hogy a két ország vámtarifája közül kiválasztották az alacsonyabbat, és azt még csökkentették 10 százalékkal.

Magyarország - tudtuk meg Majortól - jelenleg nem tárgyal egy állammal sem aktívan szabadkereskedelmi megállapodásról. Macedóniával ugyan már volt tárgyalási forduló, de egyelőre szünetel a folyamat. Marokkóval az aktív és kölcsönös gondolkodás szakaszában van az egyeztetés. Magyarország egyébként azon államokkal vagy régiókkal veszi fontolóra ilyen megállapodás megkötését, amelyekkel az Európai Unió már kötött hasonló szerződést, mondta a helyettes államtitkár. Ilyen a mediterrán térség, Dél-Afrika, Mexikó. Budapest azonban gondos mérlegelés tárgyává teszi, hogy törekszik-e erre, mivel vélhetően csak rövid ideig lennének e megállapodások érvényben. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk pillanatában ugyanis azonnal át kell majd vennünk az unió kereskedelempolitikai rezsimjét, azaz hatályon kívül kell helyeznünk mindezen megállapodásokat, indokolt Major.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.