A visszanyert vajdasági autonómia - kérdőjelekkel

Az 1974-es jugoszláv alkotmány alapján a Vajdaságnak biztosított autonómiajogok e héten elfogadott, részleges visszaállítása ugyan többletjogosítványokkal ruházza fel a vajdasági vezetőket, ám nem világos, hogy ez milyen következményekkel jár a lakosság életkörülményeinek alakulására nézve. Az autonómia nyilvánvalóan komoly előnyökkel járna egy belgrádi nacionalista-antimodernizációs politikai fordulat esetén; egy a jelenlegihez hasonló, refompárti belgrádi kormány tartományi befolyásának visszaszorulása azonban igen kétséges hatást gyakorolhat a tartomány fejlődésére - figyelmeztet Ádám Zoltán, a Kopint-Datorg kutatója. Egyáltalán nem világos ugyanis, hogy a Vajdaságon belül hogyan alakulnak a politikai erőviszonyok, s hogy a szerb nacionalista és a reformellenes törekvések milyen befolyásra tesznek szert az újvidéki szkupstinában.

A jugoszláv gazdasági átalakulás sikeréhez Ádám szerint egy központi kormányzatra és átlátható intézményes viszonyokra van szükség. A Miroljub Labus szövetségi miniszterelnök-helyettes, Mlagyan Gyinkics jegybankelnök és Bozsidar Gyelics szerb pénzügyminiszter vezette belgrádi gazdaságpolitikai vezetés komoly eredményeket ért el e tekintetben, és élvezi a meghatározó fontosságú nemzetközi intézmények és külföldi országok bizalmát. Január elején a pénzügyi rendszernek a Világbank által is támogatott rendbetétele keretében bezártak négy nagy bankot, a Beobankát, a Jugobankát, az Invesztbankát és a Beogradszka Bankát (VG, 2001. december 28., 2. oldal). E terv keretében tavaly a jugoszláv bankok egyharmadát számolták már fel. Gyelics szerint a reform a szocializmus évtizedeiben politikai nyomásra nyakló nélkül folyósított rossz hitelek utáni keserű, de szükséges ébresztővel ér fel. A pénzügyi reform további elemeként hamarosan megszűnik a jugoszláv költségvetés banki finanszírozása.

A külgazdasági kapcsolatok rendeződését a korábbi jugoszláv adósságok egy részének elengedésére vonatkozó tárgyalásokon elért sikerek is jelzik. A Párizsi Klubban képviselt kormányzati hitelezők 2001 novemberében hozzájárultak az összesen 4,57 milliárd dollárra becsült jugoszláv adósság 66 százalékának elengedéséhez. A fennmaradó összeget - hatéves türelmi időt követően - 22 év alatt kell törleszteni. Belgrád a Londoni Klub magánhitelezőitől is hasonló mértékű leírást várt, ám az eddigi tárgyalásokon felvetett 50 százalékos ajánlatot Gyelics elfogadhatatlannak nevezte. A következő hónapokban további tárgyalásokra kerül sor e témában. Az adóssághelyzet javulásán túl a szomszédos országokkal kötött kereskedelmi egyezmények is javítják a helyzetet. Tavaly decemberben például Bosznia-Hercegovinával írt alá szabadkereskedelmi egyezményt a belgrádi kormány (VG, 2001. december 14., 2. oldal).

A Vajdaságnak érdeke, hogy e reformpárti és az átalakításhoz szükséges intézményi kapacitásokkal viszonylag jól ellátott belgrádi vezetés megőrizze a tartomány fölötti befolyását - vélekedik Ádám Zoltán. Ellenkező esetben félő, hogy összekuszálódnának a politikai erőviszonyok, és csökkenne a gazdasági kormányzat átláthatósága, ami egyaránt elriaszthatná a külföldi befektetőket, és visszatarthatná a hazai befektetéseket a tartományban.

A kelet-európai posztszocialista átalakulás története megmutatta, hogy a hagyományos gazdasági kapcsolatok szétzilálódása jelentős kibocsátás-visszaeséssel és intézményi nehézségekkel jár - emlékeztet a Kopint-Datorg szakértője. Ezeket a költségeket csak akkor érdemes felvállalni, ha az elszakadni próbáló térség egy fejlettebb, nagyobb prosperitással rendelkező (vagy legalabbis annak reményével kecsegtető) térséghez tud csatlakozni. A Vajdaság esetében ez nem áll fenn. A Szerbiától való gazdasági függetlenedés ebben a helyzetben vélhetően inkább visszavetné, mintsem elősegítené a tartomány fejlődését. Ezért egy mérsékelt, az európai uniós elvárásoknak megfelelő tartományi politikai autonómia és egy Jugoszlávia egészébe integrált gazdasági fejlődés látszik legüdvösebbnek a tartomány számára - fogalmaz Ádám Zoltán.

A magyar-jugoszláv gazdasági kapcsolatok szempontjából mindenképpen biztató kép látszik kibontakozni. Novák Tamás, a Világgazdasági Kutatóintézet szakértője e tekintetben emlékeztet a kétoldalú szabad kereskedelem várhatóan közelgő megvalósulására. A Vajdaság gazdasági lehetőségeit szerinte nagymértékben javíthatja a Magyarországgal fenntartott gazdasági kapcsolatok erősödése. Egyrészt a már korábban kialakult gazdasági szálak újjáéledéséről van szó, másrészt a Magyarországról kiinduló, régióba irányuló befektetések nagysága bővülhet, harmadszor pedig a különböző hazai és nemzetközi források (elsősorban a délkelet-európai stabilitási egyezmény keretében rendelkezésre álló forrásokról van szó) felhasználásával a határ két oldalán lévő önkormányzatok, oktatási intézmények, gazdasági érdekképviselet közötti együttműködés erősítésére van lehetőség. A Magyarország és a Vajdaság közötti mikrogazdasági kapcsolatok egyre szorosabbra fűzésével a Jugoszlávián belül amúgy is viszonylag kedvezőbb gazdasági helyzetben lévő tartomány déli szomszédunk egyik legdinamikusabb fejlődést felmutató húzó régiójává válhat - jósolja Novák Tamás.

VG-háttér