Alig van szabad pénz az általános tartalékban

Érdekes következtetések von-hatók le a központi költségve-tés idei előirányzatainak és a

tavalyi teljesüléseknek az öszszevetéséből. A személyi jövedelemadó-bevételeken nem tervez növekedést jelenleg a törvény, annak ellenére sem,

hogy a Pénzügyminisztérium az idén 10-12 százalékos bruttó átlagkereset-növekedést vár legújabb, januári prognózisa szerint.

A legtöbb adónem esetében hasonló bonyodalmakat okoz az előirányzatok tavalyi túlteljesülése.

Elég valószínűtlen, hogy a 3,5-4 százalékra tervezett gazdasági növekedés mellett a társasági adó befizetései az idén még a 2001-es szintet is alulmúlják, pedig a költségvetésből ez következik - mondta lapunknak Barcza György, az ING-Barings Bank makroelemzője. A Világgazdaság ezen a soron 35 milliárd forintnyi többletbevételt prognosztizál. A túlteljesülő bevételeket alátámasztja a ja-nuári adóbevételek szintje: előzetes adatok szerint egy hónap alatt az éves előirányzat nyolcada már befolyt a központi költségvetésbe.

A központi kassza legnagyobb bevételi forrásának tekintett általános forgalmi adó esetében az idén 9-9,5 százalékos lehet a növekedés, legalábbis piaci elemzők szerint. Ugyanakkor a költségvetési törvényben még mindig a tavalyelőtt tervezett irányszám tartja magát, ami 3,1 százalékos bevételemelkedésnek felelne meg. A PM hivatalosan még nem nyilatkozik a többletbevételekről, noha már vezetői sem tagadják: az idén is túlteljesítik az előirányzatot. A tárcánál hozzáteszik: a többletre szükség is lesz a büdzsé kiadási determinációi miatt.

A gazdasági folyamatokból látható többletek mellett ugyanakkor elmaradásokkal is lehet számolni. Az idén a nyugdíjat már nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál, ez 15 milliárdnyi adóbevételtől fosztja meg a büdzsét. A lakáshitelhez kapcsolódó adókedvezmények miatt 4-5 milliárd forinttal apadhatnak az szja-bevételek.

A költségvetésben szereplőnél többet kell költeni a gyógyszerkassza kiadásaira s a köztisztviselői életpálya fedezetére is - hívja fel a figyelmet Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Rt. szakértője.

A köztisztviselői bérek tavalyi rendezése megbolygatta az idei előirányzatokat is: legalább 87 milliárddal kell kipótolni a költekezést. A PM már azt is látja: az idén 25 milliárd forintnyi többletráfordítást igényelnek a helyi önkormányzatok nem tervezett többletkiadásai, amit a büdzsé általános tartalékából finanszíroznának. Szintén ennek terhére ígéri a kormány a kedvezménytörvény kiadásainak kiegyenlítését, ezt 8 milliárd forintra teszik ez évben a szakértők. Ezzel a két tétellel gyakorlatilag ki is merült a központi költségvetés általános tartalékának 37,5 milliárdos idei előirányzata. Mint azonban ismert: az államháztartási törvény előírásai szerint az év első felében az előirányzatnak csak a 40 százalékát lehetne felhasználni. Ez lehet az oka annak, hogy eddig nem született kormányhatározat a két kiadási ígéretről.

Oláh Gábor