Benes-vita a külügyi bizottságban
A Benes-dekrétumok kapcsán kibontakozott európai vita magyarországi fejezete a parlament külügyi bizottságának rendkívüli ülésén folytatódott tegnap. A testület előtt kifejtett álláspontjában Martonyi János leszögezte: a témát Magyarország kétoldalú és visegrádi keretek között sem vetette fel - a kormányfő az Európai Parlamentben elhangzott kérdésre válaszolt "a mindenkori magyar álláspontnak tartalmilag és megfogalmazásában is megfelelő" módon -, s az ügy megoldását nem tekinti Csehország és Szlovákia uniós csatlakozásával összefüggő feltételnek. A külügyminiszter ugyanakkor elvi jelentőséget tulajdonít annak, hogy a két ország "biztosítsa a teljes összhangot az EU jogrendjével". Martonyi János sajnálatosnak minősítette, hogy a visegrádi csúcs elmaradásának bejelentése után "a baloldali ellenzék azonnal a cseh és szlovák álláspont mellé állt, és kíméletlen támadást indított Orbán Viktor ellen". Maga a kormányfő reggeli rádióinterjújában elmondta: a mindenkori miniszterelnöknek világossá kell tennie, hogy Magyarország "az emberi méltóság, az emberi jogok, az igazságosság és a korszerű európai eszmék oldalán áll".
A szocialista és szabad demokrata politikusok a külügyi bizottság tanácskozásán kitartottak a kormányzat és a miniszterelnök bírálata mellett. Szent-Iványi István (SZDSZ) elnök azt állította, a kormányfő "tudatosan építette fel azt a politikát, amely Magyarország elszigetelődéséhez vezetett", Szabó Vilmos (MSZP) pedig kijelentette: a külpolitikai válsághelyzet kialakulása miatt Orbán Viktor, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Martonyi János is felelős. A baloldalt "aknapolitikai kampányfogásokkal" vádoló kormánypárti képviselők szavazataikkal megakadályozták, hogy ellenzéki javaslatra jószolgálati parlamenti küldöttség utazzon Szlovákiába, Cseh- és Lengyelországba "a visegrádi együttműködés felújítása érdekében".
A dekrétumvita újabb elemekkel egészült ki más érintett országokban is. "A múltból származó kérdéseket nem lehet figyelmen kívül hagyni, de nem lehetnek meghatározó tényezői sem annak, hogyan építjük közös jövőnket" - olvasható Patrick Cox európai parlamenti elnök MTI-nek adott írásos nyilatkozatában. A több értelmezést megengedő nyilatkozat szerint fontos, hogy a csatlakozni kívánó országok "törvényei legyenek összhangban a közösségi joganyaggal". Bernd Posselt, a cseh-európai parlamenti vegyes bizottság bajor alelnöke leszögezte: a jogsértő dekrétumok összeegyeztethetetlenek az európai joggal, ezért el kell törölni azokat, mielőtt Csehország csatlakozna az unióhoz.
Munkatársainktól
