Borúlátó önkormányzatok

Míg 2001 tavaszán az önkormányzatok 33 százaléka számított a település gazdasági helyzetének romlására, addig ősszel már 39 százaléka - derül ki a Tárki társadalomkutatási intézet felméréséből. Az intézet 1995-ben kezdte el az önkormányzati vizsgálatsorozatot. A kérdőívet tavaly ősszel 756 polgármesteri hivatal töltötte ki és küldte viszsza, az önkormányzatok 24 százaléka.

A válaszadók az ország jelenlegi és jövőbeli gazdasági helyzetét lényegesen kedvezőbbnek ítélik meg, mint a saját önkormányzatukét. Összesen 21 százalékuk szerint jó az ország helyzete, és 22 százalékuk szerint javulni fog. Ezzel szemben mindössze a válaszadók 8 százaléka gondolta azt, hogy saját önkormányzata jelenlegi helyzete jó, és ugyancsak 8 százalék bízott annak javulásában. Az optimista helyhatóságok legnagyobb arányban Dél-Dunántúlon és az Alföld déli részén, a pesszimisták pedig Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon találhatók. A településméret növekedésével a pesszimisták aránya általában csökken. Míg az 1000 fő alatti településeken a vezetők 45 százaléka ítélte rossznak az önkormányzat helyzetét, a 10 ezer fő feletti településeken 25 százalék.

Az idén az önkormányzati

vezetők 93 százaléka nem ter-vez intézmény-összevonást vagy

-megszüntetést. A települések 30 százalékánál viszont adóemelés várható. Az önkormányzatok 74 százaléka szerint csökkenni fog a helység működtetéséhez szükséges központi támogatások - normatívák, megosztott bevételek - reálértéke. Mintegy 70 százalék látja úgy, hogy nehezebb lesz a központi költségvetésből fejlesztési és beruházási forrásokhoz jutni, 39 százalék pedig attól tart, hogy nehezebben lehet majd hitelt kapni. A helyhatóságok 62 százaléka tervez útépítést, 60 százaléka vízközmű-beruházást, 40 százalék oktatási fejlesztést és 28 százalék hulladéktároló építését. (KÁ)

munkatársunktól