Csökkenő listaállítási esélyek

Miközben a Fidesz és az MSZP szinte minden jelöltje a kötelezően előírt 750 ajánlószelvény legalább három-négyszeresét gyűjtötte össze eddig, a kisebb pártoknak a korábbi választások gyakorlatához képest lényegesen nehezebb a dolga a jelöltállítással. Mozgásterük beszűkülését mutatja: míg 1990-ben és 1998-ban egyaránt 12, 1994-ben pedig rekordszámú, 15 párt volt képes országos listát állítani (ennek feltétele hét területi lista igazolása), addig erre ma reálisan maximum 7-8 erőnek van esélye. A jelöltállítás mai állása ugyan a még hátralévő két hét miatt önmagában nem irányadó, ám a közvélemény-kutatási adatokat is figyelembe véve aligha várható, hogy a trend módosul. A parlamenten kívüli erők közül a Munkáspárt áll a legjobban, a Fidesz és az MSZP mellett egyelőre ez az egyetlen országos listával bíró párt. Biztosra vehető azonban, hogy az elkövetkezendő napokban a MIÉP, az SZDSZ és az FKGP is veszi az akadályt. Az említett erők mindegyike valamennyi megyében területi listát is állítana, bár ez már a korábbi években is csak kevesebb pártnak sikerült, mint az országos lajstrom bejegyezése. Az első választásokon hat, 1994-ben hét, négy éve nyolc párt tudott mindenütt területi listát állítani, márpedig egyetlenegyszer, az első választáson akadt arra példa, hogy egy párt úgy jusson a parlamentbe, hogy akad olyan megye, ahol nem gyűjthet listás szavazatot (a KDNP 1990-ben 14 területi listát állított). Ugyanakkor nem evidencia, hogy egy a 19 megyében és a fővárosban is listát állító párt biztosan bejut a Házba: a Munkáspárt az elmúlt két választáson is 20-20 listával bírt, ám egyszer sem érte el az ötszázalékos küszöböt.

Jelenleg 36 párt ismertette már jelölési szándékát, ám közülük csak 14-nek sikerült eddig valamilyen formában (közösen vagy önállóan) kandidánst bejelenteniük. Az "idő ugyan nekik dolgozik", de túl sok reményre nem ad okot a tény: közülük öt szervezet együtt is csak 12 jelöltet tudott igazolni tegnapig a számukra elérhető ötször 176 körzethez képest.

Míg a kisebb pártoknak "szenvedés" a cédulagyűjtés, az MSZP és Fidesz "lubickol" a munkában. Jelöltjeik sorra jelentik be, hányszorosan teljesítették túl a kötelező penzumot. Jellemző átlaguk négy-ötezer cédula. A politikai élet szereplői egyetértenek abban, hogy ez a kétpólusúvá váló erőtérrel magyarázható: a közvélemény-kutatások szerint a biztos választók több mint nyolcvan százaléka a két nagy párt valamelyikét támogatja. Ugyanakkor a pártok többsége felismerte már a cédulagyűjtésben rejlő kampánylehetőséget is. Azaz igyekeznek minél több háztartásba személyesen eljutni, függetlenül attól, szükség van-e további szelvényekre. Az Angliában hagyományos háztól házig kampányt így a Fidesz és az MSZP egyaránt alkalmazza, még akkor is, ha a pártok illetékesei szerint a szükséges számú cédula "lábon bejön" a székházakba.

Munkatársainktól