Első a dátum, nem a belépők száma

Magyarország elégedett a csatlakozási tárgyalások menetével, nem látja veszélyeztetve a menetrend ("road map") teljesíthetőségét, beleértve a tárgyalások év végi lezárását. Szembesülve ugyanakkor azzal az EU-állásponttal, hogy a bővítésre lehetőleg tíz ország felvételével kerüljön sor, a magyar kormány kívánatosnak tartaná, ha a csatlakozó országok száma nem élvezne prioritást a tervezett időponthoz képest - fejtette ki Orbán Viktor az Európai Parlament külügyi bizottságában mondott beszédében.

Orbán mind itt, mind Guy Verhofstadt belga kormányfővel és Romano Prodi európai bizottsági elnökkel folytatott megbeszélésein részletesen szólt a bővítési költségekről közzétett brüsszeli munkaanyagról. Jelezte, hogy a magyar kormány különösen két tényezőt tart sérelmesnek: a közös agrárpolitika esetében a közvetlen kifizetések alacsony szintről történő indítását, valamint általában Magyarország agrárpolitikai integrációjának tíz évre történő elnyújtását. Úgy vélte, hogy a gazdák versenyképességét érintő tényező a közvetlen kifizetések szelektált - új tagokat megkülönböztető - alkalmazása, és ez a probléma magyar megközelítés szerint nem támogatási, hanem versenypolitikai kérdés. Magyarország nem fél a versenytől, a jelöltek közül egyedüliként mindmáig pozitív az egyenlege az EU-val folytatott agrárkereskedelemben, de elengedhetetlennek tekinti az egyenlő versenyfeltételek biztosítását - érvelt Orbán.

Romano Prodi utóbb kettőjük közös sajtóértekezletén arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizottsági csomag a lehetséges maximumot nyújtja, súlyozásában pedig az egyéni támogatások helyett a strukturális reformok szempontjából fontosabb vidékfejlesztésre helyezték a hangsúlyt. Hozzátette: az EU sem akar "kétsebességes" agrárpolitikát, ám az átmeneti idő közbeiktatása önmagában nem ismeretlen gyakorlat, korábbi tagfelvételeknél is alkalmazták.

Visszatérően téma volt a státustörvény, amelynek kapcsán Prodi megelégedéssel nyugtázta a magyar-román megállapodás megszületését, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan követi ezt a még nyitva álló magyar-szlovák egyezség is. Orbán kérdésre válaszolva a parlamentben "az EU-jogrenddel élesen szemben állónak" minősítette a Benes-dekrétumot, amely egyelőre nemcsak Csehországban, hanem Szlovákiában is érvényben van még. Szavai szerint a magyar kormány csak a Csehországgal fennálló jó viszony miatt nem vetette fel ezt a kérdést eddig, számítva arra, hogy az EU-tagsággal együtt a dekrétum is érvényét veszti majd. "Olyan 20. századi történelmi örökségről van szó, amit nem lenne helyes a 21. századba is magunkkal vinni" - mutatott rá.

Fóris György - Brüsszel