EU: "Túloznak a jelöltek"

Részben érthetőnek, ám alapvetően túlzónak érzik Brüsszelben egyes jelölt országok reagálását a bővítés költségvetési vonzatáról készült bizottsági ajánlásra. "A közvetlen kifizetések kapcsán csapott zaj legalábbis furcsa annak fényében, hogy minden tagjelölt nagyon is jól tudta, mire lehet számítani" - mutatott rá újságírókkal találkozva Eneko Landaburu, az Európai Bizottság bővítési főigazgatója. "Ha volt ok meglepődni, akkor inkább jó értelemben. Az mindenesetre, hogy egyes tagjelöltek 100 százalékot követelnek, igazán meglepő. Hiszen a kiindulás az volt, hogy az Agenda 2000 csomagban nem is volt közvetlen kifizetés az asztalon" - tette hozzá.

Főnöke, Günter Verheugen azt furcsállotta, hogy "némely jelentős tagjelölt országban nem a teljes csomagot vették szemügyre, hanem kiragadtak belőle egy relatíve kisebb arányt képviselő részt - a közvetlen kifizetések ügyét -, és úgy kezelték, mintha ez volna a legfontosabb kérdés". Lengyelország esetében például számítások szerint a gazdák a tervbe vett három év során 1,3 milliárd euró közvetlen támogatásban részesülhetnének, míg a csomag egésze több mint 14 milliárdot tesz ki.

"Kockázatosnak" nevezte a fenti megközelítést Michaele Schreyer költségvetési biztos is, úgy vélvén, hogy a bizottsági papír megfelelő kompromisszumot képvisel a mai tizenötök és a tagságra váró tagjelöltek pénzügyi érdekei között. Franz Fischler agrárbiztos pedig arra emlékeztetett, hogy a mai jelöltek részesedése - dacára költségvetési befizetéseiknek - taggá válás után is, az első perctől kezdve minimum annyi, de inkább több lesz, mint amit ma a csatlakozási felkészítőalapokból kapnak. "Végül is mi a jelöltek érdeke? Az, hogy három évig nem kapnak egyáltalán támogatást a közvetlen (agrár-) kifizetésre - miként azt a berlini papír tervezte -, és csupán a költségvetési visszatérítésre számíthatnak, bízva benne, hogy a 2006 utáni büdzsében ki tudnak majd alkudni valamit? Vagy pedig az, hogy az első naptól kezdve van egy fokozatosan növekvő hányadú kifizetés is?" - tette fel a kérdést Landaburu, úgy vélvén, hogy a válasz inkább az utóbbi kell, hogy legyen.

Bizottsági források ugyanakkor elismerik, hogy a tagjelöltek bírálata részben jól is jön a számukra: kellő érvül szolgál a "túlzott bőkezűségre" panaszkodó, és a csomagot éppen hogy tovább faragni akaró tagországokkal szemben. Voltaképpen a két oldal - az e tekintetben ellentétes érdekeket valló tagországok és tagjelöltek - egységes felhördülése azt igazolja, hogy a papír igenis a lehetséges és optimális kompromisszumot tartalmazza - vélte ennek kapcsán Landaburu.

Fóris György - Brüsszel