Évi egymilliárd euró Brüsszelnek?

Előzetes számítások szerint 900-1000 millió eurónyit tehet ki a teljes magyar befizetési kötelezettség az uniós büdzsébe, értesültünk kormányzati forrásokból. Ám ez csak durva becslés, hiszen a csatlakozási tárgyalásokon legutoljára (a mezőgazdasági és regionális fejlesztési pénzek szétosztásáról szóló vita lezárása után) előveendő témáról van szó, ahol a magyar tárgyalási álláspontot alapvetően befolyásolja majd az agrárdosszié és a regionális fejezet kimenetele.

Magyarország átmeneti időszakot kért, ami alatt hozzájárulása a közös kasszához "csökkentésre, vagy részben visszatérítésre kerül". Ha erre nem lenne mód, akkor szakértők szerint a csatlakozás évében az uniós büdzsé nettó befizetőjévé válhatnánk.

Négy forrásból kell befizetnünk. Át kell utalni a vámbevételek egészét (ennek 25 százalékát az unió visszautalja a beszedés költségeinek fedezésére), az áfabevételek legfeljebb 0,5 százalékát, a cukorra - legkésőbb a csatlakozástól kezdve - kivetendő illetéket, s a GNP minden évben külön meghatározott százalékát. (Ezt a többi bevételi forrás várható alakulása és a kiadási tervek összevetéséből határozzák meg úgy, hogy az uniós büdzsé egyensúlyban legyen.)

Külügyminisztériumi számítások szerint a kötelezettségvállalások szintjén ugyan 1,6 milliárd euró kifizetésre számíthat Magyarország a közös kasszából már 2004-ben is, de a tényleges pénzmozgás szintjén ez jóval alacsonyabb összeget jelent, tekintve, hogy sok tényleges kifizetésre csak a rá következő esztendőkben kerül sor. Még ha csak rövid időre is válna nettó befizetővé egy új tagország, ennek lehetőségét az EU-ellenes erők populista módon kihasználhatnák a tagságról rendezendő népszavazás előtti kampány során.

Ezt a veszélyt az Európai Bizottság is felismerte, s azt javasolja, a csatlakozási tárgyalásokon az EU alapelve legyen, hogy egyetlen új tag sem kerülhet rosszabb nettó költségvetési pozícióba, mint amilyenben jelenleg van. (Magyarország ma évi 210-220 millió euró körüli előcsatlakozási támogatásra jogosult.) Brüsszel a bővítés finanszírozási csomagjában éppen ezért 816 millió eurót különített el 2004-re költségvetési kompenzáció gyanánt. Ez a befizetett összegek egy részének visszatérítését jelentené az új tagok szempontjából.

Hasonló könnyítésre az EU korábbi bővítései során is volt példa. Görögországnak 1981-es belépésekor áfabefizetési kötelezettségének 30 százalékát kellett csupán teljesítenie, ami fokozatosan emelkedett 1985-ben 90, 1986-tól pedig 100 százalékra. Spanyolország és Portugália 1986-os felvételekor hatéves átmenetben részesült az áfabefizetésre (náluk 13 százalék volt a kezdőszint), amit a GNP-alapú befizetésre is kiterjesztettek annak 1988-as bevezetésekor. Ausztria, Finn- és Svédország pedig 1995-ös belépésekor négyéves átalány-viszszatérítést kapott, amely az első évben 1,5 milliárd eurót tett ki hármuk esetében összesen. Az Európai Bizottság most azt javasolja, hogy a jelenlegi bővítés során is legyen "átalányöszszegű visszatérítés, degresszív és ideiglenes befizetés" az új tagok esetében, de ezeket úgy kell alkalmazni, hogy a bővítésre az unió által 1999-ben, a berlini csúcson elkülönített főöszszegeket be lehessen tartani.

Urkuti György